Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

lesleg egyik korai leveléből tudjuk, hogy mióta elhagyta a szülői házat „két vígjátékot, egy szomorújátékot és egy kisebb regényt szerzett", amiért „diáktársai költőként szerették és ismerték". A láthatóan írói ambíciókkal megáldott orvostanhallgató művész-életformája bizonyára nemcsak adósságaihoz, hanem dramaturgiai érzékének kifejlődéséhez is hozzájárult.

10 Az egyszerre szívhez szóló és zsebbe nyúló nyüt fenyegetésre csak egyetlen idézet: „...de ments meg Anyám a haláltól. Anyám ha látnád összetört szívemet, ha tudnád kétségbeesésemet, ha látnál engem éjszakákon át álmatlanul fel- alá rohangászni a szobámban, Anyám megszakadna a szíved és mindenért ártatlanul Te bűnhődnél. Anyám, ezúttal ha e hó 24-én estéig nem teljesül kérésem, nem marad más számomra, rnint hogy életemnek ereim felnyitásával véget vessek, hátrahagyva örökrészemet Nektek emlékezetül."

11 A dramatizálás felhangjaitól most eltekintve, s tárgyszerűséggel véve szemügyre a lendületes szépírással rótt, gót betűs sorokat, többnyire a kosztra, kvártélyra, ruhára vonatkozó tartozások, tehát nagyon is hétköznapi szükségletek jelentették a benyújtott számlák legfontosabb tételeit. A család türelme azonban végül valószínűleg akkor fogyott el, amikor Samu 1871 októberében „Berlinből ... 731 tallér adósság hátrahagyásával egy gyanús női személy társaságában megszökött, s ezen időtől fogva édes anyja s rokonai hollétéről mit sem tudnak", s a rendszeres segélyek ellenére újfent mintegy 3600 forint adósságot gyűjtött össze.

12 Samu sorsát erőteljesen befolyásolhatta, hogy két fivére ellen az alapítási láz éveiben csődöt kellett nyitni: Lajosnál már 1869-ben, a gondnokság alá helyezett Errülnél pedig 1872-ben. A családi csődök és az örökösök közötti viszály

13 (s tegyük hozzá az egész hátterében 10 uo. (Strassbourg, 1870. márc. 16.) n uo. (Frankfurt, 1870. dec. 17) 12 uo. (1871.nov.26.) 13 Hozzátartozik a történethez, hogy a legifjabb leánygyermek (Louise), amikor 1872 tavaszán férjhez ment és nagykorúvá vált, éles támadást indított Tafler József vagyonkezelése ellen, akire a végrendelet értelmében a hagyatékhoz tartozó tápiósellyei uradalom gazdálkodásának irányítása hárult. BFL IV. 14311/b. Guttmann sz. Wotzasik Luiza észrevételei Tafler József számadásairól (1872). Tafler József apósa halála után nem sokkal, már 1870 karácsonyán a családtagok megbízásából 190 000 forintért eladta a mintegy 2740 holdnyi birtokot fivérének Tafler Adolfnak, akinek azonban a teljes vételár utolsó részletét, 90 000 forintot csak 1878. febr. 23-án kellett