Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

szemben Vidovich saját anyagi gyarapodását tartotta elsősorban szem előtt. A költekező ember hírében álló főszolgabíró nemcsak a közpénzek kezelésében mutatkozott hűtlennek, de magánemberként is igyekezett tisztességtelen módon jelentős haszonra szert tenni. Jól példázza ezt, hogy Vidovich birkáinak gyapjúját 1839-40-ben kétszer adta el: egyszer egy békési, egyszer pedig egy pesti kereskedőnek.

45 Fel kell tennünk azonban a kérdést, igazat mondott-e Vidovich, mikor azt állította, hogy több más tisztségviselő is hozzá hasonlóan hanyagul kezelte a bitang marhákból származó pénzeket. Igaz-e továbbá, hogy őt politikai okok miatt hurcolta meg a megye? Valóban előfordult, hogy más szolgabírák is késve vagy pontatlanul fizették be az említett pénzt, de míg az ő esetükben csak néhány forintos hiányról volt szó, Vidovich kezéhez - a közgyűlés állásfoglalása szerint - több ezer forint tapadt. A megye reagálása azt mutatja, hogy a főszolgabíró átlépett egy határt: mulasztását nem lehetett az emberi gyarlóság vagy figyelmetlenség számlájára írni. Az is kétségtelen, hogy Vidovich politikai tevékenységét a megye nem nézte jó szemmel. Vidovichot ugyanis az 1836-ban kinevezett, nagy népszerűtlenségnek örvendő Aczél Antal főispáni helytartó bizalmas emberének gondolták.

46 Az alapvetően ellenzéki beállítottságú megye joggal tarthatott attól, hogy a főjegyzői székből - Aczél támogatásával - Vidovich hamarosan magasabb pozícióba kerülhet. Ezt a gyanút erősíthette, hogy a Vidovich ellen felmerülő vádakat a főispáni helytartó figyelmen kívül hagyta, sőt Nóvák elbeszélése szerint az alispán figyelmeztető szavaira Aczél „gúnnyal felelt", mitöbb, 1840-ben másodalispánnak jelölte a főjegyzőt. Vidovich sorsának ilyetén alakulásához az is hozzájárult, hogy az uralkodó a megye nagy örömére Aczélt felmentette, és 1841-ben gróf Károlyi Györgyöt nevezte ki békési főispánná. Mindezek a tényezők együttesen járultak hozzá, hogy Vidovich megyei pályafutása kettétört. Nóvák Antal, akit egykor Vidovich Ferenc apja hívott a megyébe, egészen 1843-ban bekövetkezett haláláig nagy népszerűségnek és megbecsülésnek örvendett. A gyakran betegeskedő, birtoktalan alispán azonban a 25 éves megyei szolgálat alatt sem tett le arról, hogy 45 Bäsch Simon békési zsidó kereskedő vallomását 1. a Békésen és Gyulán, 1842. szept. 11-én és 12-én tartott közhatósági vizsgálat iratanyagában: MOL Károlyi-lt. 238. r. 244. v. 46 Erre utalt Karácsonyi János, i. m. I. kötet 372.