Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

sorsának más irányt szabjon. Az egyéni boldogulásnak azonban más útját választotta, mint rokona, Vidovich Ferenc. Gróf Károlyi György támogatását kérve Nóvák többször is megpróbálkozott azzal, hogy állami szolgálatba lépve, a Helytartótanácsnál vállaljon hivatalt.

47 Az állami szolgálat magasabb fizetést, majd nyugdíjat, tehát biztos megélhetést jelenthetett volna az egész család számára. Nóvák törekvése tipikusnak mondható: a reformkorban számos ismert személyiség hagyta el a vármegyét, és pályáját a Helytartótanácsnál, Kancellárián vagy éppen a Királyi Táblánál folytatta. Ezeket a kinevezéseket azonban a kortársak egy része úgy értékelte, mint a kormánynak tett szolgálatokért elnyert jutalmat. Nóvák sohasem tagadta meg ellenzéki múltját,

48 de az alispáni teendők, egy vármegye szakszerű irányítása mindenképpen újfajta kihívást jelentett számára. Tevékenysége során elsősorban a reformeszmék és a törvényesség közötti összhangot igyekezett biztosítani.

49 Úgy tűnik, helytartótanácsi tanácsossá törté47 1842 februárjában helytartótanácsi tanácsossá történő kinevezése ügyében József nádorhoz fordult (MOL Regnikoláris Levéltár. Archívum palatinale secretum archiducis Josephi (N 22) Epistolae officiosae (47. cs.) 1842: IV.). 1842 nyarán pedig a - gróf Teleki József és Torkos Mihály előléptetésével, valamint a gróf Dessewffy Aurél halálával - megüresedett tanácsosi helyek egyikét pályázta meg. A Kancellária javaslatában Novákot egy esetben a harmadik, egy esetben pedig a második helyre sorolta. Az uralkodó 1842. júl. 31-i döntése jóváhagyta a Kancellária javaslatát, így Ambrus Mihály, ifj. Schedius Lajos helytartótanácsi titkárok és Odry József Bács-Bodrog megyei alispán nyerték el a kérdéses tanácsosi címeket (MOL Magyar Kancelláriai Levéltár. Magyar Királyi Kancellária. Acta generalia (A 39) 1842: 11535, 12719.). Erre a kudarcára így utalt egy, Károlyi Györgyhöz intézett levelében: „...pedig ha már maradnom kell, mivel a' kinevezés ezúttal nem sikerült, becsülettel kívánnám folytatni ezen soha meg nem fertőztetett szép pályát, mellynek Nagyságod fő ispánysága alatt rám nézve még ezerszer több becse van, és ugyan ezért ki neveztetésem meg hiúsulását is könnyebben tűröm, mint más esetben tűrhettem volna. Minden favorabilis conjuncturák mellet tis megvallom nem mertem én magamat sehogy se ketsegtetni most azzal, hogy Bétsbe kinevezzenek, mert Odrinak az első helyen történt propanáltatása, olly vort adott, melly ellen az én pártfogóimnak sikerrel nem lehetett hatniok, - kivált miután ő régibb alispán is, és " (MOL Károlyi-lt. Nóvák Antal gróf Károlyi Györgynek 1842. aug. 22. 609. v.). Nóvák 1842 decemberében ismét Károlyi pártfogását kérte, arra az esetre, ha Priviczer Alajos helytartótanácsi tanácsos nyugdíjba menne (MOL Károlyi-lt. Nóvák Antal gróf Károlyi Györgynek 1842. dec. 26.) 48 A Békés vármegyében 1835 nyarán lefolytatott királyi biztosi vizsgálat szerint Nováknak komoly szerepe volt egy ellenzéki szellemű közgyűlési határozat és megyei körlevél meghoztalában. vö. Völgyesi Orsolya: Királyi biztosi vizsgálat Békés megyében (1835). Aetas 1999.1-2. sz. 30-42. 49 Nóvák tudósítása szerint 1842 decemberében a közgyűlés előtt felolvasták a gróf Hardegg nevét viselő vasasezred német nyelvű levelét. Ennek következtében a