Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

árából befolyó pénzt nem szolgáltatta be a házipénztárba, hanem saját céljaira fordította.

37 A tisztiügyész keresetlevele alapján elrendelt tanúkihallgatások arra utaltak, hogy Vidovich kezéhez egyéb visszaélések is tapadnak.

38 Nóvák szerint a főjegyző' ellen a legterhelőbb vádak merültek fel: az összegyűjtött hadiadóból és egyéb közpénzekből bizonyos összegeket elsikkasztott, illetve magáncéljaira fordított, a megyének hamis számadási dokumentumokat nyújtott be, az adózókat közmunka címén saját dolgainak elintézésére, robotba kényszerítette.

39 A megye éppen ezért egy küldöttséget nevezett ki báró Wenckheim Béla elnökletével: a deputáció immár a Vidovich hivatali működése során felmerült egyéb visszaéléseket igyekezett felderíteni.

40 Vidovich nem fogadta el a megye végzését: már 1841 októberében panasszal fordult az uralkodóhoz és a nádorhoz, azt állítva, hogy a megye őt politikai meggyőződése és a király iráni hűsége miatt üldözi, amit az is bizonyít, hogy mások is követtek el hozzá hasonló vétséget, mégsem vonta őket a közgyűlés felelősségre. Ugyanakkor ő maga is visszaéléssel vádolt meg több más tisztségviselőt, elsősorban Nóvák Antal alispánt. Ennek következtében a Helytartótanács felkérette a Vidovich ellen indított per anyagát, sőt felmerült az is, hogy gróf Károlyi György főispán személyében királyi biztost küldenek Békésbe.

41 Nóvák a főispánhoz írt levelében arra kérte Károlyit, járjon közbe, hogy az ügy mielőbb visszatérhessen rendes kerékvágásába, azaz Vidovich ellen a bűnvádi eljárást lefolytathassák: „nehogy kü37 A bitang, azaz gazdátlan marhákról a korabeli gyakorlatnak megfelelően minden község külön jegyzőkönyvet vezetett. Az illetékes szolgabíró becsültette meg a marha értékét, majd egy meghatározott időre - általában egy évre - a jószágot rábízta valakire. Amennyiben az állat gazdája nem jelentkezett, az állatot elárverezték. A befolyt összeget a szolgabírónak a házipénztárba kellett befizetnie (1. Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. Pápa, 1842. 156. skk.). Békés vármegye 1840-ben változtatott az eddigi szokáson, és a községi jegyzőkönyvek időnkénti ellenőrzésére kirendelt egy megyei küldöttséget. Ennek vizsgálódásai során derült fény a visszaélésekre. 38 Az 1842. jan. 9-én az alispán által kiküldött commissio tanúkihallgatási jegyzőkönyvét 1. MOL Károlyi-lt. 230. r. skk. A commissio tagja Kis János békési főszolgabíró és Lengyel Géza csabai járási esküdt volt. 39 L. MOL Károlyi-lt. Nóvák Antal Károlyi Györgyhöz (1842. jan. 23.) 115. v. 40 A küldöttség 1842. szept. 11-én és 12-én folytatta le a közhatósági vizsgálatot. A tanúkihallgatások anyagát 1. MOL Károlyi-lt. 238. r.-244. v. 41 Vidovich ügyében a kancellária 1841. dec. 11-én kelt decretumát és a Helytartótanács 1841. dec. 28-i 44725. sz. a. kelt intézőlevelét 1842 áprilisában tűzte napirendjére a Békés megyei közgyűlés (1. BmL Békés Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1842. 30., 31., 32.).