Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

a különösen szerencsésen ötvöző' családi kapcsolatok és a kiváló személyes tulajdonságok együttesen játszottak meghatározó szerepet. Elsó' felesége halála után Nóvák újranősült: második felesége, Eckstein Aloysia révén egy neves pesti orvoscsaláddal, az Ecksteinekkel került rokonságba.

26 így az egyik legbefolyásosabb Békés megyei politikussal, Rosty Alberttel is sógori viszonyba lépett, hiszen Aloysia nővére, Anna, Rosty felesége volt.

27 Nem tudni azonban, milyen okból ment férjhez mindkét Eckstein lány egy-egy tekintélyes Békés megyei politikushoz. Házasságkötésük dátumát egyelőre nem ismerjük, de az bizonyos, hogy Eckstein Anna már 1833-ban Rosty felesége volt,

28 így elképzelhető, hogy húga, Aloysia rajta keresztül ismerkedett meg jövendőbelijével. Első házasságából Nóvák Antalnak egyetlen leánygyermeke született, Szidónia.

29 A második feleség két lányt hozott a világra: 1840-ben Valériát

30 és 1842-ben Iréné Etelkát. 26 Eckstein Aloysia Eckstein Ferenc és Wehner Erzsébet lánya volt. Eckstein Ferenc (1769-1833) 1797-től Kőszeg város tiszti főorvosa, 1799-től a pesti egyetem orvosi karán a sebészet és a szülészet helyettes, majd 1799-től rendes tanára. 1803-tól a gyakorlati sebészet rendes tanára. 1809-ben a nemesi felkelők kórházának főorvosa, majd a pesti sebészeti kórház igazgatója. 1812-ben nemesi címet, 1825-ben királyi tanácsosi rangot kapott. Eckstein Ferencnek három gyermeke volt, Rudolf, Anna és Aloysia (Lujza). Rudolf (7-1874) megyei szolgálatba lépett, 1826-tól tiszteletbeli aljegyző, 1832-ben harmadik aljegyzővé választották, 1836-ban Pest vármegyében alszolgabíró, 1841-től a pilisi járás főszolgabírája, 1845-ben, majd 1849 októberétől ismét főszolgabíró; az 1840-es években szoros kapcsolatot tartott fenn az 1839-40-es országgyűlésen megjelenő főrendi ellenzékkel, részt vett műkedvelő színházi előadásaikban is (ez utóbbiról 1. Kerényi Ferenc: A főrendi ellenzék műkedvelő színjátékai 1841-ben. UK 1976. 87-90.) Eckstein Ferenc testvére, János (7-1812) szintén orvosi pályára lépett, 1807-ben a pesti egyetemen az elméleti sebészet professzora lett. Egyik fia, Frigyes (1803-1858) 1826-ban szerezte meg az orvosi diplomát, 1844-ben az orvosi kar dékánja lett; 1839-ben Németországban tett utazást báró Eötvös Józseffel. 27 Eckstein Anna barkóczi Rosty Alberthez ment feleségül. Békés vármegye országgyűlési követe, 1812-től 1819-ig főjegyző, 1819-től 1826-ig másodalispán. Rosty hasonlóan sógorához, Eckstein Rudolfhoz - támogatta a magyar nyelvű színjátszás intézményesülési folyamatát (Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Kiad.: Pukánszkyné Kádár Jolán. Bp. 1938. 69-70., 79., 125.). Rosty Albert és Eckstein Anna lányai közül Ágnes báró Eötvös József felesége lett, Ilonát pedig Trefort Ágoston vette el. 28 L. Eckstein Ferenc gyászjelentése (OszK Aprónyomtatványok Tára. Gyászjelentések). 29 Nóvák Szidónia (1824-1878. május 14.) Tormássy János (1815-1857. április 20.) felesége lett. Tormássy János a református vallású Tomássy Lajos Békés megyei főorvos és Báthori Julianna fia. Tormássy Jánost 1836 májusában - Lovassy Lászlóval egyidőben - letartóztatták (erről 1. bővebben Révész László: A Társalkodási Egylet és Tormássy János. Körös Népe II. Békéscsaba, 1957. 25-70.). 1841. június 12-én tett ügyvé-