Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

a különösen szerencsésen ötvöző' családi kapcsolatok és a kiváló sze­mélyes tulajdonságok együttesen játszottak meghatározó szerepet. Elsó' felesége halála után Nóvák újranősült: második felesége, Eckstein Aloysia révén egy neves pesti orvoscsaláddal, az Ecksteinek­kel került rokonságba. 26 így az egyik legbefolyásosabb Békés megyei politikussal, Rosty Alberttel is sógori viszonyba lépett, hiszen Aloysia nővére, Anna, Rosty felesége volt. 27 Nem tudni azonban, milyen ok­ból ment férjhez mindkét Eckstein lány egy-egy tekintélyes Békés megyei politikushoz. Házasságkötésük dátumát egyelőre nem is­merjük, de az bizonyos, hogy Eckstein Anna már 1833-ban Rosty fele­sége volt, 28 így elképzelhető, hogy húga, Aloysia rajta keresztül is­merkedett meg jövendőbelijével. Első házasságából Nóvák Antalnak egyetlen leánygyermeke született, Szidónia. 29 A második feleség két lányt hozott a világra: 1840-ben Valériát 30 és 1842-ben Iréné Etelkát. 26 Eckstein Aloysia Eckstein Ferenc és Wehner Erzsébet lánya volt. Eckstein Fe­renc (1769-1833) 1797-től Kőszeg város tiszti főorvosa, 1799-től a pesti egyetem orvo­si karán a sebészet és a szülészet helyettes, majd 1799-től rendes tanára. 1803-tól a gyakorlati sebészet rendes tanára. 1809-ben a nemesi felkelők kórházának főorvosa, majd a pesti sebészeti kórház igazgatója. 1812-ben nemesi címet, 1825-ben királyi ta­nácsosi rangot kapott. Eckstein Ferencnek három gyermeke volt, Rudolf, Anna és Aloysia (Lujza). Rudolf (7-1874) megyei szolgálatba lépett, 1826-tól tiszteletbeli al­jegyző, 1832-ben harmadik aljegyzővé választották, 1836-ban Pest vármegyében al­szolgabíró, 1841-től a pilisi járás főszolgabírája, 1845-ben, majd 1849 októberétől is­mét főszolgabíró; az 1840-es években szoros kapcsolatot tartott fenn az 1839-40-es or­szággyűlésen megjelenő főrendi ellenzékkel, részt vett műkedvelő színházi előadá­saikban is (ez utóbbiról 1. Kerényi Ferenc: A főrendi ellenzék műkedvelő színjátékai 1841-ben. UK 1976. 87-90.) Eckstein Ferenc testvére, János (7-1812) szintén orvosi pá­lyára lépett, 1807-ben a pesti egyetemen az elméleti sebészet professzora lett. Egyik fia, Frigyes (1803-1858) 1826-ban szerezte meg az orvosi diplomát, 1844-ben az orvo­si kar dékánja lett; 1839-ben Németországban tett utazást báró Eötvös Józseffel. 27 Eckstein Anna barkóczi Rosty Alberthez ment feleségül. Békés vármegye or­szággyűlési követe, 1812-től 1819-ig főjegyző, 1819-től 1826-ig másodalispán. Rosty ­hasonlóan sógorához, Eckstein Rudolfhoz - támogatta a magyar nyelvű színjátszás intézményesülési folyamatát (Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Kiad.: Pukánsz­kyné Kádár Jolán. Bp. 1938. 69-70., 79., 125.). Rosty Albert és Eckstein Anna lányai közül Ágnes báró Eötvös József felesége lett, Ilonát pedig Trefort Ágoston vette el. 28 L. Eckstein Ferenc gyászjelentése (OszK Aprónyomtatványok Tára. Gyászje­lentések). 29 Nóvák Szidónia (1824-1878. május 14.) Tormássy János (1815-1857. április 20.) felesége lett. Tormássy János a református vallású Tomássy Lajos Békés megyei főor­vos és Báthori Julianna fia. Tormássy Jánost 1836 májusában - Lovassy Lászlóval egyidőben - letartóztatták (erről 1. bővebben Révész László: A Társalkodási Egylet és Tormássy János. Körös Népe II. Békéscsaba, 1957. 25-70.). 1841. június 12-én tett ügyvé-

Next

/
Thumbnails
Contents