Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Nóvák Antal családi életéről, mindennapjairól nem maradt fenn számottevő forrásanyag, a rendelkezésre álló iratok elsősorban hivatali működésére, azonbelül is alispáni tevékenységére vonatkoznak. Ezek a források azonban lehetőséget adhatnak arra, hogy megragadjuk azokat az egyéni vonásokat, melyek Nóvák alispáni tevékenységére jellemzőek. Bemutathatják továbbá, hogy egy reformkori megyei tisztségviselő hogyan vélekedett a közfeladatot ellátó egyén által követendő magatartásról és etikáról.

31 Békés vármegyében 1837 januárjában a közgyűlés megszüntette a kisgyűléseket, és az eddig ott előforduló ügyeket - gyorsaság, pontosság és költségkímélés céljából - az alispáni hivatal hatáskörébe utalta. Ezáltal megnövekedett az alispán illetékességébe tartozó feladatok száma, amit jól regisztrál a megyében egyébként már évtizedek óta vezetett alispáni jegyzőkönyv is, amely az alispánhoz beérkezett kéréseket, ügyeket és azok elintézési módját tartalmazta. Nóvák Antal ezt a változtatást úgy fogta fel, mint egy olyan gyakorlat megszüntetését: „melly törvényeinkben nem alapúi, hanem csupán a' tisztviselői felelősség elmellőzhetésére vágyakodó, és kényelmet kereső hajlamok káros szülöttje."

32 Az alispáni jegyzőkönyvekbe való betekintés bizonyságul szolgálhat arról, hogy az alispáni teendők komoly adminisztrációval jártak, széles körű áttekintést és ismeretet igényeltek a megye viszonyairól és a napi gondokról mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás, mind a pénzügyek területén. Ugyanakkor fontos dokumentumai a megyei ügykezelésnek is. Nóvák alispánná választása után az első ügyek egyike arról tudósít, hogy a tisztválasztás alkalmával a mészárosok egy felékesített tehenet kísértek a mészárszékre, de mikor a megyeháza kapui kinyíltak, a mészárosok a tehénnel együtt beléptek a megyeháza udvarába: „Ez botránkoztató jelenet volt, 's azért di vizsgát (MOL Személynöki levéltár Protocollum neo-censuratorum advocatorum (O 78) 6. kötet). 1843 és 1846 között aljegyző, 1846-től 1848-ig főjegyző. Az 1847-48-as országgyűlésen Békés megye országgyűlési követe. 30 Valéria fiatal korában, 1862-ben hunyt el. 31 A Békés Megyei Levéltár anyagaínak egy részéhez Erdmann Gyula és Erdész Ádám segítsége révén tudtam hozzájutni; segítségüket köszönöm. 32 Ez az állásfoglalás öt évvel az intézkedés bevezetése után, 1842-ben, a Helytartótanácsnak a kisgyűlések megszüntetését kifogásoló intézőlevele kapcsán született. (MOL Károlyi család nemzetségi levéltára. Károlyi György (P 414) Békés megye főispáni iktatókönyvei 1842-45 év. (26. cs.) [a továbbiakban: Károlyi-lt.l 617. v.)