Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

legkitűnőbb főjegyzői közé sorolta. 19 Az 1832-36-os országgyűlésen az ellenzék egyik legjobb szónokának tartották, részt vett a liberális ellenzék csaknem valamennyi tanácskozásán, közeli barátságban állt Kölcsey Ferenccel, Deák Ferenccel, Beöthy Ödönnel és Kossuth Lajossal. Az országgyűlési követekről készült titkos jellemzés szerint Nóvák Antal részben azért mondott le követi tisztéről, mert állást remélt a Magyar Kamaránál. A jelentés szerint ebben rokona, Nóvák Erzsébet, báró Bedekovich Ferenc

20 özvegye segítette, aki a kancellárnak be is mutatta. Nóvák ilyen irányú elképzelései - nem tudjuk, miért meghiúsultak; arról azonban, mint a későbbiekben látni fogjuk, nem tett le véglegesen, hogy állami hivatalt vállaljon. Társadalomtörténeti szempontból mindenképp figyelemre méltó, hogy Nóvák rövid idő alatt - a Vidovich családon kívül - a megyei tisztikar több meghatározó személyiségével került rokoni kapcsolatba.

21 A török hódoltság következményeként ugyanis a vármegye ne19 MOL Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Varia der Kabinettskanzlei (I 58) 12. cs. 418. r-v. 20 komori Bedekovich Ferenc (7-1827) 1809-től Békés vármegye főispánja volt egészen 1827. június 15-én bekövetkezett haláláig. Ő és felesége, Nóvák Erzsébet (? 1843) valamint gyermekeik 1822-ben kaptak bárói címet. 21 Nóvák Antal egyik testvére, Mária (7-1877. május 14.) Karassiay István felesége lett. A református vallású idősebb Karassiay István (7-1863. június 1.) feltehetően 1804-ben szerzett ügyvédi oklevelet, 1846 és 1849 között Békés vármegye fizetéses táblabírája volt. Idősebb Karassyay István és fia, ifjabb Karassyay István számára az V. Ferdinánd által adományozott nemesítő címeres levelet Pest vármegye közgyűlésén, 1836 júliusában hirdették ki, s az erről szóló bizonyító levelet ekkor állította ki a nevezett megye. (Pest megyei Levéltár Pest-Pilis-Solt Vármegye kis- és közgyűlési jegyzőkönyvek (IV 3/a-l ) 1836:3501.) Ifjabb Karassyay István Békés megyében 1837 és 1840 között levéltárnok, 1840-től 1843-ig aljegyző, 1843 és 1846 között alszolgabíró, majd 1846 és 1849 között fizetéses táblabíró. 1861-ben, majd 1867 és 1871 között első alispán. (A Karassyay családra vonatkozóan 1. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VI. Pest, I860.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. V. Bp. 1913.; Karácsonyi János, i.m. (különösen I. kötet 472-480. és III. kötet 235.); OSzK Aprónyomtatványok Tára. Gyászjelentések. Jozefa (7-1884. augusztus 24.) Lehoczky Lajoshoz ment férjhez; Lehoczky Lajos (7-1855. augusztus 19.) családja Liptó megyei származású, apja, Lehoczky Pál 1775-ben került a megyébe. A család ezen ága katolikus vallású volt. Lehoczky Lajos 1810 és 1818 között orosházi esküdt, 1818-tól 1828-ig szarvasi alszolgabíró, 1828 és 1832 között békési főszolgabíró, majd 1832-től vízi- és útibiztos. 1834 és 1849 között Békés vármegye fizetéses táblabírája. Lehoczky halála után Jozefa Tomcsányi József felesége lett. Tomcsányi József (7-1876. május 4.) Túróc megyei eredetű nemesi családból származott. Tomcsányi 1832 és 1840 között orosházi esküdt, az 1843-44-es és az 1847-48-as országgyűlésen Békés vármegye országgyűlési követe. 1843 és 1846 között csabai főszolgabíró, 1846-tól