Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

mességének nagy része csak a 18. század végén, 19. század elején telepedett le Békésben. A túlnépesedett, jelentős nemességgel rendelkező felvidéki megyékből érkezők számára a dél-alföldi terület kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy az újonnan érkezők beépüljenek a még éppen csak újjáalakuló nemesi közösségbe és a tisztikarba. A 18. században új jelenség volt a marhakereskedéssel foglalkozó örmény kereskedő családok megjelenése ezen a területen. Az örmények pusztabérlőkként érkeztek erre a területre, de többen közülük éppen a 19. század elején sikeresen próbálkoztak azzal, hogy a dél-alföldi megyék nemesi társadalmába integrálódjanak.

22 Nóvák Antalnak tehát nem volt nehéz dolga, hiszen a megye nemesi társadalmában még nem alakultak ki a más megyékre jellemző, több évszázadra visszatekintő, szilárd rokoni kapcsolatok. Első felesége, Placsintár Magdolna, akivel 1823-ban kötött házasságot, szintén szamosújvári örmény kereskedő családból származott.

23 A feleség egyik rokonának, Placsintár Lukácsnak a nevét már 1744-ben rnint a Békés megyei Murony puszta bérlőjét említették.

24 Placsintár Lukács fiának, Lázárnak a nemességét pedig 1752-ben hirdették ki a megyében. Véglegesen azonban Placsintár Lukács unokatestvérének fia, György,

25 Magdolna apja telepedett le Békés vármegyében. A Placsintár és a Nóvák család egy-egy tagjának házasságkötésével két, egymástól különböző stratégiát követő örmény família került egymással szoros rokonságba: míg a Placsintárok pusztabérlőként hosszú évtizedek óta a megyében éltek, Nóvák a rokoni kapcsolatok révén, a vármegyei karrier reményében telepedett le Békésben. Mindkét család a megyei nemesség életformáját és értékrendjét választotta annak ellenére, hogy Szamosújváron maradt rokonaik továbbra is jelentős szerepet játszottak a város igazgatásában. Úgy tűnik, a megyei karriert befutó Nóvák Antal esetében 1848-ig másodalispán, 1848-ban Arad, 1860-ban Csongrád megye főispánjává nevezték ki, 1867 és 1876 között Békés vármegye főispánja. 22 vö. Pál Judit: Az örmények a Székelyföld gazdasági életében a 19. század közepéig. In Tradíciók és modernitás. Közép- és kelet-európai perspektívák. Szerk.: Lipták Dorottya, Ring Éva. Bp. 1996. 47-48. 23 Placsintár Lukács és Bogdán szamosújvári tanácsosok 1737-ben III. Károlytól kaptak nemesi címet. (Armenia IX. évf. 1895. 335.) 24 L. Karácsonyi János, i.m. I. kötet 440-441. 25 Placsintár György 1790-1812-ig kétegyházi esküdt, majd 1812 és 1828 között a megye fizetéses táblabírája. Leánya, Magdolna Nóvák Antalhoz ment feleségül, fia, Gergely 1828 és 1834 között alpénztárnok Békés megyében.