Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

futását, mert báró Bedekovich Ferenc fó'ispánsága alatt 1809 és 1825 között nem tartottak tisztújítást Békésben, a főispán nem látogatta a megyéjét. Nóvák Antal úgy került le Békésbe, hogy ott nem rendelkezett birtokkal, sőt - eltérően számos örmény családtól - sem ő, sem a családja nem bérelt földet. Egyetlen későbbi forrás tesz említést arról, hogy mielőtt megyei hivatalt vállalt, a gróf Károlyi család ügyésze lett, majd báró Wenckheim József szolgálatába állt.

14 Erre azonban egyelőre nem áll rendelkezésre perdöntő bizonyíték. Ami Nóvák Antal vármegyei pályafutásáról adatszerűen tudható: 1818 és 1828 között Békés vármegye aljegyzője, 1828-tól 1837-ig főjegyző, 1837 és 1843 között első alispán. 1830-tól aranysarkantyús vitéz; továbbá az 1841-ben megalakult gyulai kaszinó elnöke.

15 Békés vármegyét az 1830-as,

16 majd az 1832-36-os országgyűlésen is képviselte; követi megbízatásáról 1834. június 19-én - családi körülményeire hivatkozva - lemondott.

17 A Kölcsey Ferenc által, 1834. július 15-én fogalmazott búcsúztatólevelet számos ellenzéki országgyűlési követ írta alá, többek között Deák Ferenc, Beöthy Ödön, Dubraviczky Simon, Bezerédj István, Pázmándy Dénes, Palóczy László.

18 Az egykorú titkosrendőri jellemzés is elismerte Nóvák sokoldalú képzettségét, és az ország 14 MOL Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Varia der Kabinettskanzlei (I 58) 12. cs. 418. r. 15 A kaszinó másodelnöke Nóvák sógora, Placsintár Gergely volt. (1. Scherer Ferenc: Gyula város története. Î. kötet. A földesúri város. Gyula, 1938. 464.) 16 Az 1830-as országgyűlés résztvevőiről készített titkos jellemzés szerint Nóvák rendszeresen részt vett az ellenzék magánkonferenciáin, de nem rendelkezett körükben komoly befolyással. Ugyanakkor többször is ellátta a kerületi jegyzői teendőket, és jegyzői munkájával általános elismerést vívott ki (MOL Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Varia der Kabinettskanzlei (I 58) 12. cs. 254.r.-v.). 17 Lemondásának körülményeiről 1. Zsilinszky Mihály: Nóvák Antal életéhez. In A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve. 1884/85. XI. kötet. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyulán, 1886. 91-100. Kölcsey így kommentálta Nóvák lemondását: „Alkotmányunk' minden szörnyei a többségben pártfogókat találnak; 's szavunk, mint kiáltás a' pusztában, nyom nélkül elhangzik. Fogyunk is. Nóvák, kit mind Miska [Eötvös Mihály - V.j mind én nagyon szerettünk, követségét lemondá, 's otthon maradt; a' Tolnai követ Csapó is holnap indul haza, 's többet vissza nem térend. Két veszteség, melly kipótolva nem lesz." Kölcsey Kende Zsigmondnak, Pozsony, 1834. jún. 29. In Kölcsey Ferenc levelezése Kende Zsigmonddal. S.a.r. Taxner-Tóth Ernő. Bp. 1983.139. 18 A búcsúlevelet 1. Zsilinszky Mihály, i.m. 95-96. A Nóvák Antal unokaöccsének, Nóvák Kamiinak tulajdonában lévő levél valódiságát 1866. áprilisában maga Deák Ferenc hitelesítette.