Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

tett ügyvédi vizsgát, bár arra van adat, hogy a pesti egyetemen befejezte jogi tanulmányait.

10 Úgy tűnik tehát, Nóvák Antal a felkészülésnek nem teljesen ugyanazt az útját választotta mint fivérei. Későbbi pályafutása bizonyítja, hogy jó képességekkel és jelentős műveltséggel rendelkezett. Nóvák azonban az apai példát sem követte: nem állt állami szolgálatba. Pestről elkerülve, 21 évesen Békés vármegyébe került, és ott indult egészen az első alispánságig ívelő pályafutása. Ennek a döntésnek a pontos körülményeit nem ismerjük; feltűnő azonban, hogy Nóvák Antal Békés megyei pályafutása apja halálával csaknem egyidoben, 1818-ben kezdődött. Bizonyosnak tűnik, hogy rokona, Vidovich György

11 hívta a megyébe a fiatalembert.

12 A Nóvák és Vidovich család már korábban is számon tartotta és folyamatosan ápolta a rokoni kapcsolatokat. Vidovich György fia, Ferenc

13

, akinek a későbbiekben még negatív szerepe lesz Nóvák életében, ugyanis az 1810-11es tanévtől kezdve Nóvák Miklóssal együtt járt Pesten a második grammatikai osztályba, a beiratkozási könyv szerint pedig Nóvák Joachimnál lakott. Az 1812-től alispánként működő Vidovich György annál is inkább pártfogolhatta és egyengethette rokona, Antal pályalaszlevelet küldött Nóvák Ferencnek, melyben arra kéri, támogassa „két garasos tervét". Ugyanakkor Széchenyi Novákon keresztül köszönti a Wenckheim családot, „melyben hála az ég, eddigelé mindig csak pártolókra leltem - !" (MTAK Kt. K 197/46) 10 MOL Regnikoláris Levéltár. Archivum palatinale secretum archiducis Josephi (N22) Epistolae officiosae (47. cs.) 1842: IV. 11 Vidovich György és testvére, Mihály 1790-ben kapott nemességet. Vidovich György 1790 és 1801 között Békés megyében aljegyző, 1803-tól 1811-ig főjegyző, majd 1812-től 1832-ig alispán. 1805-ben és 1825-27-ben a vármegye országgyűlési követe. Felesége, Gastager Viktória révén állt Nóvák Antallal rokonságban. A Vidovich családot a megye birtoktalan nemes családjai között tartották számon (1. Karácsonyi János: Békésvármegye története. III. kötet. Gyula, 1896. 257.). Vidovich Györgyről azonban tudjuk, hogy a Harruckern örökösök közös pusztáiról készült consignatio szerint Békés alispánja 1816-17-ben, majd 1827-ben a csorvási pusztából 1073 jugerum földet bérelt. (MOL P 418 49. cs. Wenckheim József báró levelezése rokonaival. Fase. CC I—10 és Fase. CC 1-22) Vidovich György testvére, Mihály 1798 és 1814 között a szarvasi uradalom prefektusa volt. 12 vö. Karácsonyi János, i.m. I. kötet 363. 13 Vidovich Ferenc 1821. június 26-án tett ügyvédi vizsgát, tanulmányai befejezése után visszatért Békés megyébe: 1828-tól 1832-ig szarvasi alszolgabíró, 1832-től 1840-ig a békési járás főszolgabírája, majd 1840-42 között főjegyző. Nóvák Antallal való ellentéte miatt azonban elköltözött a megyéből.