Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

felügyeletét átszervező 1793-as rendelet 4 után Nóvák Joachim a jászói kerület tiszttartója lett, majd 1802-től egészen haláláig a pesti ke­rülethez tartozó közalapítványi uradalom prefektusa volt, családjával az ún. kis szerrúnáriumban lakott a Szerb utcában. 1808-tól Hont, 1809-től Pest, 1810-től Békés, majd 1815-től Esztergom vármegye táb­labírája lett. 1792-ben Kassán vette el Gastager Annát. Nóvák Antal 5 Nóvák Joachim és Gastager Anna legidősebb fiú­gyermeke az 1806-07-es tanévben, 10 évesen iratkozott be a pesti pia­rista gimnázium első grammatikai osztályába. Az első félév elvégzése után azonban egyelőre ismeretlen okból megszakította tanulmányait, s feltehetőleg máshol folytatta iskoláit. Két öccse azonban a pesti pia­ristáknál végezte el a gimnáziumot. 6 Miklós 7 az 1809-10-es, Ferenc pedig az 1811-12-es tanévben kezdte el az első grammatikai osztályt. A második humanista osztályt pedig az 1814-15-ös, illetve az 1816­17-es tanévben fejezték be. 8 Miklós 1823 jiíniusában, Ferenc pedig 1824 szeptemberében tette le ügyvédi vizsgáját. 9 Nóvák Antal nem 4 II. József uralkodása alatt a vallásalap birtokainak igazgatását a 10 kerület fő­ispánja mellé rendelt kamarai adminisztrátorok végezték, de a Helytartótanács fel­ügyeletével. 1790 után a kamarai adminisztráció megszűnt, a Magyar Kamarát elvá­lasztották a Helytartótanácstól. A különböző alapok (tanulmányi, egyetemi alap, vallásalap stb.) igazgatása I. Ferenc 1793. július 4-i rendelete értelmében a Helytartó­tanács hatáskörében maradt. Az alapok gazdasági igazgatására pedig nyolc kerületet hoztak létre (1. Felhő Ibolya - Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp. 1961. 324­325., 331-332.). Novak Joachim a jászói, majd a pesti kerület közalapítványi javainak igazgatásában vállalt szerepet. 5 Nóvák Antal 1797-ben, Pesten született és 1843. május 19-én, Gyulán halt meg. Az életrajzokhoz - itt és a továbbiakban - fölhasználtam a gyulai római katolikus plébánia anyakönyveit is. 6 Az ún. beiratkozási könyv mindkettőjüknél a Rácz utcát, ill. a kis szemináriumot tüntette fel lakhelyként. Miklós a második grammatikai osztálytól ösztöndíjat kapott. 7 Nóvák Miklós (1800-1875) a beiratkozási könyv szerint még Kassán született, két évvel fiatalabb öccse azonban már Pesten. 8 Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltár. Pesti Piarista Rendtarto­mány Iratai. Anyakönyvek. 1806-07-es tanévtől az 1816-17-es tanévig terjedő anya­könyvek. 9 L. MOL Személynöki Levéltár Protocollum neo-censuratorum advocatorum (O 78) 4. füzet. Nóvák Miklós apjához hasonlóan állami szolgálatba állt: 1831 és 1847 között a Helytartótanács fogalmazójaként tevékenykedett. 1835-től Békés, 1842-től Esztergom vármegye táblabírája lett. Nóvák Ferenc később szintén Békés vármegyé­be költözött, 1828 és 1834 között szeghalmi esküdtként tevékenykedett, majd a báró Wenckheim család szolgálatába állt, és a birtokközpontban, Körösladányban lakott. Róla van egy későbbi, érdekes adatunk is: 1843 decemberében Széchenyi István vá-

Next

/
Thumbnails
Contents