Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Lisznyai esetében olyan rokonsági kapcsolatokkal is számolnunk kell, amelyek immár irodalmi és politikai pályafutása szempontjából is jelentősek lehetnek.

4 Hasonló jellegű kutatást igényelhet a házastárs (Halász Ida) családi hátterének a föltárása is, ebből a nézőpontból ugyanis lényeges lehet a párválasztás, a házasodás stratégiájának a fölmérése; rnint ahogy nem érdektelen a Lisznyai-házaspár gyermekeinek az életútja sem: róluk már jóval szórványosabbak az adatok, ám - legalábbis az egyik fiú esetében - fönnmaradt egy olyan nyomtatott gyászjelentés, amely életkorán túl az általa elért legmagasabb hivatali és társadalmi tisztségeket is tartalmazza.

5 Ilyenformán a Lisznyai Kálmánra irányuló érdeklődés, amely az egyéni sorsalakítás tényezőit kívánja számbavenni, egy tágabb családtörténeti beágyazottsággal is számol: a mikrotörténeti lépték megteremtéséhez ismételten olyan feladatokat is elvégezvén, amelyek nem feltétlenül egy ilyen kutatás keretébe tartoznának. Hangsúlyozandó ugyanis, hogy Lisznyai életpályája mindeddig - valóban erőteljesen - csupán a 19. század végi pozitivista irodalomtörténet érdeklődését váltotta ki, így egy alapvető, de hiányos monográfián túl

6 alig folytak rendszeres biográfiai kutatások

7

; egészen más a helyzet pl. Petőfi esetében, ahol az irodalomtörténeti szakirodalom, elsősorban helytörténeti érdeklődéstől vezettetve, folyamatosan komoly figyelmet szentelt pl. a családtagoknak is.

8 Petőfi esetében tehát egy mikrotörténeti elemzés sokkal jobb esélyekkel indulhatna

9 - Lisznyai Kálmán feldolgozása 4 A Lisznyai-család elég közeli rokonságban volt a Bajza-családdal, a Dubraviczkyakkal; Tompa Mihály feleségének anyja és Lisznyai Kálmán apja pedig unokatestvérek voltak. 5 Lisznyai Damó Tihamér gyászjelentése 1924-ből, OSzK Aprónyomtatványok Tára, Gyászjelentések. 6 Bányai Elemér: Lisznyai Kálmán élete. Kolozsvár, 1901. 7 Jelentős kivétel, nemcsak a feltárt adatok miatt, hanem szemléletileg is: Kerényi Ferenc: Lisznyai Kálmán és a palóc „kelmeiség" In Nógrád megyei múzeumok évkönyve 1976. 281-197. 8 Erre példaként a leginkább Mezősi Károly kutatásai említhetők: Mezősi Károly: Petőfi családja a Kiskunságban, Kiskunfélegyházi életük. Bp. 1961.; uő. Az évszázados Petőfi-per (1954), Kiskunfélegyháza, 1998.; vö. még Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire. Szarvas, 1964.; Jakus Lajos, Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében. In Aszódi Múzeumi Füzetek 3., Aszód, 1967. 3-32.; Tóth Sándor: Petőfi és szülei Szabadszálláson. Szabadszállás, 1994. 9 Ezt jól példázza az a népszerűsítő formában megírt, kitűnő album, amely a mikrotörténeti értelmezés lehetőségeit is képes felvillantani: Petőfi Sándor élete és kora. írta és összeállította Kerényi Ferenc. Bp. 1998.