Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
nyomán kialakított vallási irányvonalát ill. politikáját követték. 18 Ez az eredmény, ami a konkrét kapcsolathálózatok rekonstrukcióján, s szubjektív jellegű források (levelek stb.) hozzájuk kapcsolásán alapul, alátámasztja a hálózatokról szóló szociológiai elméleteket is. Feltűnő' a kora újkorra való koncentrálás, ahol a késó' 70-es, 80-as évek óta az „új", kultúralista megközelítések általában is nagyobb befogadókészségre találtak, s ahol az antropológiai kérdéseket, szempontokat, eljárásokat hamar és a többi történeti korszak kutatásához képest nagyobb mértékben adaptálták. 19 Az antropológia esetében lehet, hogy a kor viszonylagos „idegensége" is fokozta ezt a hajlandóságot. (De időiben messzebb a német társadalomtörténet, a „társadalomtudományos történetírás" kulcskorszakaitól s témáitól talán jobban is lehetett szélesebb körben körülnézni.) Ugyanakkor a modem kor későbbi szakaszainak viszonyait közvetlenül az általa teremtett intézményeinek vonatkozásában is meg lehet próbálni megragadni, például politikai intézményei struktúráiban, a formális szerkezetek tényleges hatalmában bízva 20 . Másutt, későbbi korszakok kutatásában, a viták időbeli fejló'dése feltételezhetően kevésbé kedvezett az ilyenféle befogadásnak: amikor a hálózatelemzés jobban önállósult, a (német) társadalomtörténet nem tekintett a szociológiára rnint lehetséges elméleti forrásra, viszonyítási pontra. Elméleti igényét struktúrfunkcionalista vagy osztályelméletekkel, a klasszikus német szociológia, illetve amerikai utóéletének a befogadásával már megalapozta 21 , a fejlődés a két diszciplínán belül inkább egymás mellett haladt, mint kölcsönhatásban. Ak18 Sieh-Burens, Katarína: Oligarchie, Konfession und Politik im 16. Jahrhundert. Zur sozialen Verflechtung der Augsburger Bürgermeister und Stadtpfleger 1518-1618. München (Vögel) 1986. 19 Ld. például: Gesellschaft der Frühen Neuzeit: Kulturelles Handeln und sozialer Prozeß - Hrsg. von Richard van Dülmen. Wien u.a. (Böhlau) 1993. 20 Egy személyes hálózat mind a hegeli hagyományban, mind az erősen politikatörténeti orientáltságú történeti társadalomtudomány hagyományában már csak ezen formális struktúrák, Intézményesült rendszerek kiegészítőjének tűnik, a szekundér intézmények által átívelt, szerepükben messzemenően a magánszférára korlátozódó primer (szocializációs) intézményekkel szemben. 21 Thomas Mergel-Thomas Welskopp: Geschichtswissenschaft und Gesellschaftstheorie. In Geschichte zwischen Kultur und Gesellschaft. Beiträge zur Theoriedebatte. Szerk. uők. München (Beck) 1997., 9-38, különösen 12-26., Thomas Welskopp: Die Sozialgeschichte der Väter. In Geschichte und Gesellschaft 24. (1998) 2., 173-198., különösen 174-177.
