Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

3. A REFORMKORI POLITIKUS ÉS A VÁRMEGYE KAPCSOLATA (1832-1848) l/a. Kossuth Lajos értesíti Zemplén vármegyét, hogy a Törvényhatósági Tudósítások című „vállalkozásában" akadályozzák a hatóságok Pest, 1836. június eleje Tekintetes Karok és Rendek! Kegyes Uraim! A közelebb múlt országgyűlésen jelen lenni szerencsém lévén,

192 némely barátaim és jóakaróim által felszólíttattam, hogy őket az országgyűlési dolgokról folyton folyvást rendes levelezéssel tudósítanám. Meg is tettem azt, azon egy kikötéssel, hogy mivel szűk erszényemből az írnokok fizetésének terhes áldozata ki nem telhetnék, az evégre szükséges és előlegesen kiszámított költséget viseljék.

193 így létesült „Országgyűlési Tudósítások" című írott levelezésem, mely, mindig többeknek jutván el tudomására, szaporodott megkeresések következtében naponként tágasabb körben olvastatok, úgy, hogy annak különben is egész nyilvánosságú létezése /: mert törvényes dolognak nincs oka titokba rejtezni:/ országszerte, sőt a legfensobb kormányszékeknél is bizonyosan tudatnék. Folytattam ezen levelezést az országgyűlésnek első órájától utolsó pillantásáig és a búcsú napjaiban több tisztelt urak által ismét felszólíttattam, hogy azt ezentúl is folytatnám, levelezésem tárgyául, változott körülmények szerint a nemes megyék, törvényhatóságok közgyűlésein nyilvánosan előforduló dolgokat választván.

194 Engedve tanácsuknak és óhajtásuknak, e részbeli elhatározásomat az •/• alatt tisztelettel ide mellékelt írott jelentésben

195 adtam régótai levelezőimnek tudtokra, e jelentésnek korántsem tulajdonítván közhirdetményi kiterjedést, mert az a magános levelezés körére nem is alkalmazható, sőt tisztelt levelezőimen kívül csak azokkal közölvén, kiket megkértem, hogy a megyéjökbeni dolgokról engemet értesítsenek. A törvényre, és mint alkotványos ország szabad polgárához illik, az alkotvány biztosította nemzeti jussokra alapítván meggyőződésemet, hacsak a legvastagabb csalatkozás hályoga nem borítja szememet, az alázatos tisztelettel fentebb előterjesztett dologban törvénytelenséget álmodni sem tudok. És mivel változhatatlan életszabályul tűztem ki magamnak, kötelesség szerint is a törvények ellen tudva és akarva nem véteni, és azoknak határain túl nem hágni, és mivel alkotványos nemzet tagja lévén, azon hiedelmet tápláltam hazám és királyom iránt hű keblemben, hogy a törvény mindnyájunk felett áll és a törvény oltalma alatt nagyok és kicsinyek egyenlő biztossággal élhetik napjaikat, gyakorolhatják jussaikat, mivel a felsőbbséget törvény őreinek szerettem és szeretem tekinteni, nem történhetek előttem semmi váratlanabbul, mint az, 192 Kossuth Lajos br. Vécsey Pál, br. Sennyey Károly és br. Fischer Pál képviseletében, „távollevők követeként" vett részt az 1832-36-os országgyűlésen. KLÖM. VI. (1966): 345-346. pp. 193 Kossuthot, akinek nem csak magáról, hanem ugyancsak anyagi gondokkal küszködő szüleiről és lánytestvéreiről is gondoskodnia kellett, elvbarátai, Lónyay Gábor, br. Vécsey Pál, vagy az újhelyi Casinó és mások azzal keresték meg indulása előtt, hogy fizetség fejében rendszeresen tájékoztassa őket az országgyűlés menetéről. Barta I. (1961): 176-179. pp. 194 1836 áprilisában a Lónyay Gábor lakásán folytatott beszélgetés során merült fel az, hogy a megyék politikai életéről az Országgyűlési Tudósításokhoz hasonló lapban kellene beszámolni. Kosáry D. (1946): 128. p. 195 Az 1. melléklet nem található meg irataink között.