Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

hogy tekintetes Pest vármegyének főszolgabírája, tekintetes Zlinszky János úr

]96 által Ő Császári és Királyi Főhercegségének, Országunk mélyen tisztelt Nádorának parancsolatára a fent említett és 3Vi esztendős köztudomású gyakorlat után folytatni kívánt magános írott levelezéseimtől mindaddig, míg erre legfensőbb helyről engedelmet nem nyerek, és szoros felelet terhe alatt eltiltattam.

197 Mely eltiltást és reá adott nyilatkozásomat a ://: alatt alázatos tisztelettel bemutatni bátorkodom.

198 Időszaki hírlapot nyomtattatni és kiadni szándékomban nem lévén, a sajtó állapotának törvényességéről szólani körömbe itt nem tartozik. Ámbár a legközelebbi országgyűlésről a sérelmek sorában e tárgyat illetőleg tett országos felírás,

199 a véleményre e részben is minden egyes polgárnak útmutatást szolgáltathatna, de már azt bátor vagyok alázatosan állítani, hogy törvény nincs, mely az országban nyilvánosan történő közdolgokról írásban levelezni tiltana, de a törvényen itt-ott túlterjedni szokott gyakorlatot illetőleg is sohasem hallottam, hogy írott magános levelezésre legfelsőbb engedelmet, vagy privilégiumot kérni kellene. Én, Tekintetes Karok és Rendek, levelezésemet a rekesztvény bizonyítása szerint egyébre kiterjeszteni nem akarom, mint azon tárgyakra, melyek a nemes megyék közgyűlésein nyilvánosan előfordulnak. Mivel pedig a nyilvánosság polgári instituioink természetével elválaszthatatlanul össze van kapcsolva, és különösen a megyék közgyűlései, alkotvány szerint a legnagyobb nyilvánossággal tartatnak, belátni képes nem vagyok, mi törvénytelenség lehet abban, hogy valaki az ily közgyűléseknek közérdekű végzései sorát és határozatit némely polgártársaival magános írott levelezés útján közölni akarja? Az akarat előzőleg bizonnyal nem törvénytelen; sőt bátor vagyok hinni, hogy a nem tilalmas tárgyakróli szabad levelezés minden magyarnak alkotvány biztosította természetes és polgári jussai közé tartozik. Márpedig lehetetlen erősen meggyőződve nem lennem, hogy valameddig a megyéknek közgyűléseket tartani és ott tanácskozni és végezni tilalmas nem leszen; / : ez pedig csak akkor válhatnék tilalmassá, ha a gondviselés azon csapást mérné nemzetünkre, hogy alkotványos nemzet lenni és ezzel tán lenni is örökre megszűnnék:/ addig ezen közgyűlési dolgokat levelezés útján másoknak is megírni törvénytelen nem lehet és mivel ez nem, tilalmas sem. Ha mégis valaha a nemzeti szabadság törvényes korlátiról megfelejtkezve törvénytelenségre vetemednék levelezésemben, személyem, becsületem és mindenem a törvényes büntető hatalom kezében van, de nem lehet meggyőződnöm, hogy mielőtt törvénytelenséget elkövetnék, ezen alkotványos országban a levelezéstől előzőleg eltiltathassam. Nem is tehet különbséget a dologban, hogy levelezésem írnoki költségeit levelezőim által megtéríteni óhajtom, mert hiszen egyik legkedveltebb vonása hazánk alkotványának, hogy a polgári jussok egyenlő gazdag és szegény nemes között. És ha írni, levelezni /:a törvény határai közt:/ úgymint szólani, 196 Zlinszky János (1794 - 1850 körül) Pest vármegyei birtokos család sarja. 1829-1849 között Pest vármegye „középponti" járásának főszolgabírója. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. XII. kötet. Pest, 1865. 400. p. 197 Zlinszky 1836. június 2-án adta át a nádor eltiltó parancsát. Balcsók I. (1998): 23. p. 198 A 2. számú melléklet sincs meg az aktában. 199 Az 1836. március 9-i alsótáblai ülésen elkészült felirati javaslathoz mellékelt sérelmek és kívánságok I. osztályában (országos sérelmek és kívánalmak) a 6. pont szól a sajtó szabadságáról. Ebben az olvasható, hogy a magyar törvények értelmében a sajtó szabad, nem korlátozzák törvények és a cenzúra ellentétes a törvényekkel. A rendek kérik az uralkodót, hogy a különböző vármegyékben tapasztalt korlátozó i ntézkedéseket orvosolja. Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar és Csehország koronás király ától Posony szabad királyi városába 1832-ik esztendőben, karátson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai. VI. kötet. Posony, 1836. 361-364. pp. Mellékelt Sérelmek I. osztály. 18-19. pp.