Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
c) Bydeskúthy Mihály levele Dókus László elsó' alispánnak, melynek második részében beszámol a Kossuth Lajos elleni sikkasztási vádról Cselej, 1831. november 8. Tekintetes Elsó' Alispán Úr! A Restaurátziót 170 megelőző' [firumok?] alkalmatosságával méltóztatott az akkori fungens 171 alispán, tekintetes Soós Pál úr engemet az elébb tartatott gyűlésben a Civilis Törvényszékbe elölülőnek kinevezni és egyszersmind az itten megküldött irományokat nekem oly utasítással általadni, hogy a tekintetes Eperjesi Kerületbéli Táblának hivatalos megkereséséhez, és az erre következett nemes vármegyének határozásához képest 172 az ottan több rendbéli Collaterális Inquisitiókba 173 kitett tanúk meghitelesítésének /:authenticáltassanak:/. 174 De mivel a Restaurátzió nyomba következett, a tanúknak berendeltetésekről elmúlt a rendelés, a Sedriákra sem lehetett táblabírákat kapni. Egyszóval minden ember másba törvén a fejét, Anarchia és interregnum uralkodott, nemsokára bekövetkezvén a szerencsétlen Cholera és még annál szerencsétlenebb lázadás, egészen eddig haladt a dolog, most már hála az egeknek Tekintetes Első Alispán Úrnak bölcs kormánya alatt az publika administrátzió 175 minden ágai maguk rendes folyamatukba jővén, ezen tárgy sem halasztódhatik el a nemes vármegyének méltó subsumptziója nélkül. Annál fogva hív tisztelettel kérem a tekintetes első Alispán Urat, méltóztasson a tanukat a jövő [firumokra?] bizonyos elhatározandó napra, Újhelyre berendeltetni, hogy semmi hiba és hátramaradás ne legyen benne. En a tanuknak neveit és lakhelyeit az •/• alatt foglalt lajstromba kiírtam, ahhoz képest csak Nagy Ádám és Szemere József szolgabíró uraknál kellene a rendeléseket megtenni. Vágynak ugyan Erdő Horváthiból 176 is egynéhány tanúk, de mivel a tárgy 170 Tisztújítás, Zemplén vármegyében 1831. május 4-én volt a tisztújítás, amikor Dókus László főjegyzőt választották első alispánná. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. v áros. (1905): 461. p. 171 Fungens: ebben az esetben hivatalban lévőt jelent. 172 Itt valószínűleg a Harstein Antal contra Mayer József pataki zsidók közötti perr ől van szó, amelyre a levél végén is utal Bydeskúthy. Harstein Kardos József pataki nótáriussal közösen hitelfelvételi szerződést hamisított 2856 forintról, majd az eperjesi kerületi táblán kérte a hitel behajtatását. A kerületi tábla megkereste Zemplén vármegyét és a megye Fenyítő Törvényszéke előtt 1829. március 19-én megkezdődő tárgyaláson végül 1831-ben Harsteint elmarasztalták, de a per 1832-ig folytatódott a fellebbezések miatt, végül visszakerült a per az eperjesi kerületi tábla elé. Érdekes, hogy az első, 1829. március 19-i tárgyaláson Kossuth is részt vesz, táblabírói min őségben. B.A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1008. Zemplén vármegye törvényszékének iratai 1550-1848/49. IV-1008/b. Törvényszéki jegyzőkönyvek 1773-1848. 27. (32.) köt. 82-85. pp., IV-1008/c Törvényszéki jegyz őkönyvek fogalmazványai és iratai 1823-1848/49. 107. (21.) kötet. Törvénykezési lajstrom 1829-30. Harstein címszó alatt, 108. (22.) kötet. Törvénykezési lajstrom 1831-32. Harstein címszó alatt 173 Oldallagos tanúvallatás, az újabb kori perjogban a tanúk szerepeltetése a perben tanúvallatás útján történt, amely ha az egyik fél kérésére folyt le, akkor volt collateralis inquisitio. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1946. 410. p. 174 Authenticatio, vagyis hitelesítés azt jelenti, hogy a per megkezdése előtti tanúvallomás még nem bizonyíték, az hitelesítésre szorul, és ekkor ugyanazokat a tanukat bíróság előtt is kihallgatták. Eckhart (1946): 410-411. pp. 175 Ti. közigazgatás. 176 Erdőhorváti (ma B-A-Z. megye) ebben az id oben Abaúj vármegyei község, 1873-ban csatolják Zemplén vármegyéhez.
