Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
így 1844 elején Kossuthnak a kezéből kiütötték a lap szerkesztését," ami ellen Hont vármegye közgyűlése tiltakozott feliratban az uralkodónál és erről 1844. augusztus 26án kelt levelükben értesítették Zemplént, kérve arra, hogy hasonlóan hozzájuk, feliratban tiltakozzon a kormány lépése ellen. Eljárásukat a következővel indokolták: „Egy alkotmányos országban, hol a politikus véleményeknek törvényes szabadságát korlátozni nem lehet, minden véleménynek képviselve lenni kell egy orgánum által, melynek segedelmével nézeteit és gyakran lelkesedéssel párosult kívánatait a nagyközönséggel tudassa." 100 Zemplén vármegye tudomásul vette Hont vármegye átiratát, de nem követte példáját és nem készített e tárgyban feliratot. Döntésüket azzal indokolták, hogy a megye rendéi nincsenek olyan hiteles adatok birtokában, melyek bizonyítanák azt, hogy Kossuthot a kormány gátolta újságírói működésében, így felirattételüket elhalasztották addig, amíg rendes folyamodvány útján feladattételre nem kérik őket. Ez tehát azt mutatja, hogy a vármegyében a reformerők nem voltak elég erősek ahhoz, hogy hasonlóan határozott lépéseket tegyenek meg ebben a kérdéskörben. Mutatja ezt az is, hogy a későbbiekben sem született felirat e tárgyban. 101 Kossuth és Zemplén vármegye kapcsolatában új szakaszt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka hozott. Ez az időszak Kossuth politikai pályájának csúcsa. Kossuth, aki a polgári átalakulás vezéregyénisége lett az 1840-es évek közepére, a Batthyány-kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta meg 1848. április 10-én. Ebből kifolyólag levéltárunkban őrzött Kossuth iratok többsége 1848-49-ben Kossuth pénzügyminiszteri tevékenységével kapcsolatos. A források között ismertetett dokumentumok rávilágítanak arra, hogy milyen jellegű ügyekben járt el Kossuth utasítására a megye. 102 A hivatalos levelezésen túlmutatóan azonban maradtak fenn olyan iratok is, amelyek Kossuthnak az alkotmányos átalakulásban vívott szerepét elismerve, megjutalmaztatásáról szólnak. Ilyen Debrecen szabadkirályi város 1848. március 19-én kelt levele, amelyben tudatják Zemplén vármegyével, hogy a város Kossuthot díszpolgárává választotta. A másik ilyen levél, ami megmaradt, Hont vármegyének az indítványa volt, 1848. március 27-éről. Ennek az az érdekessége, hogy az ebben megfogalmazott „országos megadományoztatást" nem pártfogolta Zemplén vármegye tudomásunk szerint. Valamint érdekes, hogy amíg a levél 1848. április 2-án megérkezett, addig ezt csak az 1848. július 20-ai bizottmányi ülésen olvasták fel. 103 Ez a visszafogottság azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Zemplén nem értékelte volna Kossuth tevékenységét, hiszen Zemplén vármegyében az 1847-es országgyűlési követküldés során a liberális ellenzék jutott többségre és Lónyay Gábor, valamint gr. Andrássy Gyulát küldték Pozsonyba követként. Kossuth Lajos érdemeit Zemplén vármegye 1848. március 27-ei közgyűlésén azzal kívánták elismerni, hogy arcképét megrendelték megfestetni a vármegyeháza nagyterme számára. Kossuth és Zemplén 1848-49-es kapcsolatának értékelése során mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy a neoabszolutizus idején a császári hatóságok a levéltár egy részét 99 Kosáry (1946): 287-289. pp. Hermann R. (1994): 41-52. pp. 100 Eredeti tisztázat. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-lOOl/h. Iratok. 312. cs. Kis- és közgyűlések iratai. 1844: Loc. 367. No. 27. 101 Eredeti tisztázat. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/g. Zemplén vármegye politikai jegyzökönyvei. 39. (196.) kötet. 1844. 693-694. pp. 102 Hermann R. (1994): 70-71. pp. i° 3 Lásd: 4/5. és 4/8-as forrásokat.
