Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

mere fő felvigyázókat küldtek ki, ezek Lehoczky László, Fekete Pál és Kossuth Lajos táblabírák voltak.

63 Később, a járvány időszakában a megyei hatóságok elhagyták a várost, a város védelmére pedig külön bizottságot küldtek ki, amelynek elnöke Bodó Lajos táblabíró lett, tagjai pedig Gönczy Sámuel, Balásházy János, Nagy Lázár, Fekete Pál és Lehoczky László mellett Kossuth Lajos is, aki a legválságosabb időszakban egyre inkább a bizottság legtevékenyebb tagjává válik. Bár az újabb kutatások egyre inkább cáfolják azt, hogy Kossuth volt a járvány elleni védekezés teljhatalmú vezetője, ugyanis Kossuth a bizottságban jegyző volt, így természetesen ő írta a bizottsági munka során keletkezett iratokat, ugyanakkor számos jel mutat arra, hogy a járvány erősödése és ezzel párhuzamosan az egyre nagyobb fejetlenség közepette Kossuth volt a védekezés egyik legfontosabb irányítója. Ezt támasztja alá az 1831. július 17-i, Dókus László alispánnak írt jelentése, amelyet nem bizottsági iratként, hanem saját nevében írt. Kossuth a jelentésben segítséget kért az alispántól és a megyei tisztikartól, azonban ezt a segítséget nem kapta meg, így Kossuth Nagy Lázár példáját követve 1831. július 27-én lemondott bizottsági tagságáról.

64 Az alispán először megpróbálta rábeszélni Kossuthot, hogy változtassa meg álláspontját, majd végül elfogadta álláspontját. Sátoraljaújhely város tanácsa azonban 1831. július 28-án könyörgő levelet írt a megyéhez, kifejtve abban, hogy mennyire bizalommal vannak a város lakói a lemondottak iránt és milyen jól végezték munkájukat. Ezek után két nappal később Kossuthék az alispán kérésére újból vállalták munkakörüket.

65 Nem sokkal később új válság tetézi a már eddig is súlyos kolerajárványt. A járványtól sújtott Zemplénben 1831 júliusának végén, több helyen is felkelt a lakosság a gálszécsi járás terebesi kerületében, majd ennek leverése után, augusztus 5-én a sókúti járás falvaiban robbant ki lázadás, amelyet a Sáros megyéből érkezett katonaság számolt fel augusztus 12-én. Kossuth a koleralázadás első felvonásának számító terebesi zavargások idején társaival polgárőrséget szervezett és a magára hagyott városban annyira megszilárdították a közbiztonságot, hogy Újhelyben nem került sor súlyosabb incidensekre.

66 Kossuthnak ekkor már nemcsak a kolerajárvány elleni megyei bizottmány táblabírájaként kellett működnie, hanem a terebesi uradalom ügyvédjeként is, mivel 1831. január 21-étől volt özv. Szapáry Péterné Csáky Julianna grófnő terebesi uradalmának ügyvédje. Kossuth ilyen minőségében 1831. augusztus 4-én a vármegyei kolerabizottság ülésén előterjesztést tett a terebesi uradalom felkelő jobbágyainak megbüntetése tárgyában, majd augusztus 16-ától tagja lett a 24 tagú középponti fenyítő törvényszéknek, amely Sátoraljaújhelyen működött. Augusztus 20-án pedig a megyei kisgyűlésen óvást emelt, hogy a rögtönítélő bíróságok működése nem csonkíthatja a terebesi uradalom pallos jogát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kossuth ebben az időszakban még a konzervatív rendi nézetek híve, hiszen zempléni éveinek politikai fejlődése nem ezt mutatja. Kétségtelen tény azonban, hogy Kossuth nem rokonszenvezett a parasztlázadással, azonban mind az ő, mind elvbarátai politikai tevékenysége azt a célt szol« Uő. (1961): 47. p. 64 Uő. (1961): 47-54. pp. B.-A.-Z. m. .Lt. SFL. IV-1001/h. Zemplén vármegye nemesi közgy ülésének iratai 1823-1849. Iratok. 131. cs. Kis- és közgyűlések iratai. 1831: Loc. 295. No. 1262. Kossuth Lajos főfelügyelő jelentése a sátoraljaújhelyi kolerajárványról. 1831. július 17. 65 Barta I. (1961): 54. p. 66 Uő. (1961): 54-57. pp., Magyarország története 1790-1848. 5/2. 674-676. pp.