Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
gálta, hogy a legelesettebb társadalmi rétegeken politikai reformokkal, de nem forradalommal segítsenek. 67 Kossuth életének másik, de a kolerajárvánnyal és lázadással szorosan összefüggő fontos mozzanata ebben az évben az ellene megfogalmazott sikkasztási vádak. Az első, magát sokáig makacsul tartó vád, könnyen cáfolható. Ez összefüggésben van Kossuth terebesi ügyvédi megbízatásával. 68 A korban szárnyra kapó pletykák szerint Kossuth nagy szabadossággal kezelte özv. Szapáryné pénzét, egy alkalommal abból nagyobb összeget elkártyázott, és miután az eset kipattant, a grófné bíróság elé vitte az ügyet és bár Kossuth a bíróság előtt a grófnő írásos meghatalmazásával védekezett, a pénzt pedig megtérítette, de mégis meg kellett válnia állásától, és becsületvesztetten távoznia kellett a megyéből. 69 A történeti kutatások ezt a vádat nem tudják alátámasztani és több szempontból is ingatag lábakon áll a vád, hiszen Kossuth, akit megvádoltak azzal is, hogy gr. Szapáryné lányával, gr. Andrássy Károly feleségével, gr. Szapáry Etelkával is bensőséges viszonya volt, kitűnő kapcsolatokat ápolt az 1832-36-os országgyűlés idején Andrássy Károly gróffal, amely a fenti vádak megalapozott volta esetén nehezen lenne elképzelhető. Továbbá közismert az is, hogy ennek a becsületére oly sokat adó arisztokratának a második gyermeke, gr. Andrássy Gyula Kossuth híveként 1848-49-ben Zemplén vármegye főispánja volt, majd a kormány konstantinápolyi követe. 70 A Kossuth elleni vádak másik fele az ún. Reviczky árvák boreladási ügye volt. Ezt tulajdonképpen az 1960-as években Barta István Újhelyen folytatott levéltári kutatásai választották el a másik ügytől, és tárták fel az újhelyi levéltárban fellelhető dokumentumok alapján. 71 Zemplén vármegye árvaszéke 1831. szeptember 1-én bizottságot rendelt ki a parasztfelkelés áldozataként meghalt Reviczky János sókúti járási szolgabíró árvái javainak összeírására. A Bydeskúthy Mihály szolgabíró vezette bizottság tagja lett Kossuth Lajos is. A bizottság feladatává tették 1831 szeptember 20-án, hogy azon forgó vagyonokat, melyeket érdemesebb eladni, és a pénzt fordítani az árvák javára, azt a legtöbbet ígérő személynek adják el árverés útján és a befolyt pénzt a kirendelt gondviselő kezéhez adják le. Mivel a Reviczky birtokok több községben feküdtek, ezért albizottságokra osztották szét a feladatokat. 72 Kossuth és társai a gercselyi, 73 kistoronyai, 74 bodrogszerdahelyi 75 és erdőbényei javak összeírását kapták feladatul. A munka szétosztása során Kossuth vállalta, hogy a kistoronyai pincében lévő borokra és a erdőbényei szőlőre vevőt szerez. Ennek következtében Kossuth meghagyta a toronyi összeíráskor a pince felvigyázójának, hogy vevőt keressen a borokra és azt az albizottság valamelyik tagjánál jelentse be. A pince 67 Barta I. (1961): 57-59. pp. 68 Özvegy gr. Szapáry Péterné gr. Csáky Julianna 1831. január 21-én vallotta ügyvédjének. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1823-1849. Iratok. 127. csomó. Közgyűlések iratai. 1831: Loc. 293. No. 464 V2. Az 1831. március 3-i közgyűlés jegyzőkönyve. 69 Barta I. (1966): 61. p. 70 Uő. (1966): 61-62. pp. 71 Uő. (1966): 62-63. pp. 72 B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1007/a. Zemplén vármegye árvaszékének jegyzőkönyvei 1805-1848. Árvák dolgaira ügyelő bizottság jegyzőkönyvei. 7. kötet. 1827-1833. XXXIX. és XLIII. sz. bejegyzések. 293-294. és 297-298. pp. 73 Gercsely, ma Hrcel' (Szlovákia), település a gálszécsi járásban. 74 Kistoronya, ma Trna része (Szlovákia), település a gálszécsi járásban. 75 Bodrogszerdahely, ma Streda nad Bodrogom (Szlovákia), település a bodrogközi járásban.
