Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
Az eperjesi evangélikus kollégium 1817. július 5-én kiállított végbizonyítványa szerint 17 éves. 12 A Sárospataki Református Kollégium Levéltárában őrzött iratok nem egyértelműek ebből a szempontból. Amíg 1819 szeptemberében 17 évesnek, addig az 1820-as iratokban 19 évesnek írták. 13 Tehát az iskolai iratok sem hoznak közelebb a megoldáshoz, ezekből sem állapítható meg pontosan Kossuth születésének időpontja, az azonban a források többségéből kiolvasható, hogy 1802-ben született, sőt az őszi időpont is igazolhatónak látszik ezek alapján. 14 Kossuth Lajos mindkét ágon felvidéki kisnemesi családokból származott. Apja régi árpádkori nemességű család sarja. Az udvardi és kossuthi, vagy kossuthfalvi Kossuthok Túróc vármegyéből származtak. A család ősi birtoka Kossuth, vagy Kossuthfalva, amely ma Túrócszentmárton része, még 200 kataszteri holdnyi területű sem volt és a XIX. század végén alig 40-en lakták, többségében szlovákok. 15 A Kossuth család várjobbágyi eredetű, nemességüket IV. Bélától kapták. A család ekkor részesült birtokadományban is, de az eredeti oklevél nem maradt meg, ugyanis Detre zólyomi ispán csellel megszerezte a családnak nemességet és birtokot szerző Math, vagy Gad fia „Coswth"-tól, amint ez kiderül a korábbi adományt megújító 1263as oklevélből. Ez az 1263-as oklevél, amelyet később befoglaltak a túróci regisztumba 1391-ben, elmondja, hogy „Pousa fia Coch", „Math fia Coswth", „Voyan fia Voizlow", IV. Béla által megerősíttetett Zábor föld birtokában. Az adományszerző „Coswth" innen került a századforduló táján a Túróc folyó mellékére, ahol új birtoka, terra Udvard - innen az udvardi előnév -, vagyis a későbbi Kossuth feküdt. 16 A család származása kérdéses. A név mindenesetre szláv eredetű és a szlovákban „bak"-ot jelent. A családi címeren, amely 1479-ből való szintén bakot látunk, amint a kékkel és vörössel négyeit pajzsban balra fordulva a hasítási vonalon felnyúló hármas fehér virágú liliomra támaszkodik. Ez azonban még nem perdöntő, mivel a túróci nemesség részben magyar eredetű. Nagy Géza a család történetének egyik legjobb ismerője, tanulmányában nem állítja határozottan, hogy a Kossuth család magyar eredetű, de a lehetőséget nem veti el. Az is igaz, hogy a családban nem ritka a többnyelvűség, hiszen ismert a családtagok több, szlováknyelvű levele, de amint erre Kosáry rámutat, ez táji sajátosság. 17 12 Kossuth Lajos Összes Munkái (a továbbiakban KLÖM.) VI. Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások. (Magyarország újabbkori történetének forrásai) Sajtó alá rendezte: Barta István. Budapest, 1966. 1920. pp. 13 Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltára (a továbbiakban SRK. TGYL.). A Sárospataki Református Kollégium iratai. Iskolai táblázatok. K. a. I. 24. - K. b. II. 4. Iskolai táblázatok. K. a. H. 32. Tabella studiosorum, togatorum et non togatorum anno sch. 1815/16-1820/21. Tabella Censualis Studiosorum Togatorum et Non Togatorum Anno 1819/1820 sub Contrascriba Thomae Szeghő. Tabella exhibens Studiosorum N. Togatorum Ao 1819/20 Scholastico in Collegio Helv. Conf. addictorum S. Patakiensi discentium. 550. p., Iskolai táblázatok. 1819-1820. K. a. III. 5. Semester prior. 1. Tabella generalis exhibens Conscriptionem totius Juventutis in Scholasticae Collegio Helv. Conf. addictorum S. Patakiensi Ao. 1819. Mense Sept. Discentis adornata per Georgium Fazekas Csbam. 50. p., 10. Tabella Censuralis Juventutis Scholasticae Togatae et Non Togatae exhibens Profectum in Studiis et Moribus Occasione Censurae prioris Semestris Anni Scholastici 1819/20 diebus Januarii 31-a et Febr. 1-a 2-a et seq. habitae adornata per Thomam Szeghő. Tabella exhibens Studiosorum Togatorum et Non To gatorum Anno 1819/1820 Scholastico in Kollegio Helv. Confess, addictorum S. Patakiensi discentium. 176-177. pp. 14 1811 és 1814 kora őszén 9 és 12 évesnek írták Kossuthot. Ha tavasszal született volna, akkor már betö 1tötte volna 9., illetve 12. életévét. Lásd: 1/2. és 1/8. forrásokat. is Nagy G. (1894). 16 Uő. (1894) és Kosáry D. (1946): 9-10. pp. 17 Nagy G. (1894), Kosáry D. (1946): 10-13. pp. és Thaly Kálmán: Kossuth Lajos három vitéz őse és a család czímerlevele. In: Turul. XII. 4. szám. CD-ROM.