Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Kossuth Lajos és Zemplén vármegye Kossuth Lajos 1802 őszén született Monokon, Kossuth László és Wéber Karolina máso­dik gyermekeként. 3 Születésének pontos dátuma nem ismert. Ő maga így írt erről Haj­ász Pál tállyai ev. lelkésznek Barracone di Collegnóból 4 1874. május 4-én: „S mert vidé­künkön s koromban inkább a tágas körben ismert név-, mint születésnapokat volt szo­kásban „megülni"; én pedig emlékezőtehetségem fiókjában nem igen tartottam érde­kesnek hasznosabb dolgoktól helyet lopni a csekély magamra vonatkozó biográfiai akták számára, hát bíz én lassan-lassan születésem napját és hónapját elfelejtettem emlékemben megtartani. Mindössze is azon negatív reminiscenciám van felőlük, hogy nem a légmérsékleti változékonyság hónapjában, nem áprilisban születtem, hanem, hogy mikor? Azt teljes bizonyossággal meg nem mondhatom. Úgy rémlik előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike közt: alkalmasint 19-én." 5 Születésének időpontja körül azért van ilyen sok kérdőjel, mert 1810-ben a tállyai evangélikus lelkészlak leégett - Monok Tállya filiája volt -, az anyakönyvek elpusztul­tak, valamint elveszett az a családi Biblia is, melybe bejegyezték az ő és testvérei szü­letésnapjait. 6 A XIX. században több időpont is szerepelt Kossuth születésnapjaként. Ő például 1844-ben 1802. október 18-át, 1867-ben 1802 szeptemberét adta meg és a fenti idézet is azt mutatja, hogy nem tudta pontosan, mikor született. 7 Nagy Mihály tállyai evangéli­kus lelkész 1837-ben azt írta, pótolván a születési adatokat, hogy 1802-1804 között született, tavasszal. 8 A tavaszi időpont sokáig elterjedt volt, hiszen különböző forrá­sokban 1802. április 27. és 1806. április 27. is előfordul. 9 A születési év körüli bizonyta­lanságra jellemző, hogy 1849-ben a császári hatóságok 45 évesnek, és ami még feltű­nőbb jászberényi születésűnek írták. 10 A levéltárunkban őrzött, Kossuthra vonatkozó iskolai iratokból az derül ki, hogy 1811 tavaszán a sátoraljaújhelyi piarista gimnázium grammatikai első osztályának di­ákjaként 9 éves a bejegyzés szerint és a többi piarista gimnáziumi irat zöméből is az olvasható ki, hogy 1802-ben született. Ellentmondás csak az 1816-os tavaszi és őszi gimnáziumi „adattárban" van ezekkel a bejegyzésekkel, ugyanis ekkor következetesen 15 évesnek írták Kossuthot. 11 3 Tamás Edit: Monok (Száz magyar falu könyvesháza.) én. 33. p. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a re­formkorban. Budapest, 1946. 42. p. 4 Ma Collegno al Barracone, olasz község. 1874-1883 között Kossuth lakhelye. Nagy Géza: Kossuth Lajos eredete. In: Turul. XII. 1894. 2. szám. Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye 1883-1900. CD-ROM. Arcanum, Budapest. 5 A levélrészletet közli Nagy G. (1894), valamint rövidített változatban Hegyaljai Kiss Géza: Kossuth. Elet és jellemrajz. Miskolc, 1928.19-20. p. A teljes levelet közli Tamás E.: 144-145. p. 6 Hegyaljai Kiss G. (1928): 19-20. p., Nagy G. (1894), Tamás E. (én): 143-145. p. 7 Nagy G. (1894), Tamás E. (én): 143-145. p. 8 Nagy G. (1894). 9 Uő. (1894) és Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. VI. kötet. Pest, 1860. 381. p. Megjegyzendő, hogy Nagy Iván a Zemplén megyei Motókot (sic!) adta meg Kossuth szül ő­helyeként, de ez nyilvánvalóan elírás volt. 10 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/h. Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1823-1849. 380. cs. Iratok. A császári-királyi közigazgatás iratai. 1849: Loc. 399. No. 6. A magyarországi császári-királyi hadsereg-fő­parancsnokság rendőrségi osztálya által kiadott német nyelv ű személyleírás-jegyzékben olvasható ez, amely a „felségsértés", illetve a „Magyar Királyság területén lefolyt fegyveres lázadás bűnébe esettek" adatait tartalmazza. 11 Lásd a második rész első fejezetében közölt forrásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents