Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Nagy I. András—Pirity Attila—Soltészné Bibók Anna—Szőke László: A város jellegzetes építészeti karaktereinek meghatározása
Településközponti karakterek. Ezen belül városközponti karaktertípus, településrész-központi karaktertípus, kisvárosias, illetve kertvárosias, valamint alközponti karaktertípus. Miskolc város településszerkezeti adottságaiból adódóan több központos település. A városközpont területén kívül megfigyelhetjük a településrész központokat is mind kisvárosi, mind kertvárosi jelleggel. Ezen kívül jelentős számban vannak jelen a városban az alközpontok, melyek elsősorban a lakótelepi karaktertípushoz kapcsolódnak. Városközponti karakter: A városközpond karaktert a mai Belváros szűkített értelemben vett határaival rögzítettük, a Palóczy utca — Batthyány utca — Madarász Viktor utca — Szentpály utca — Szűcs Sámuel utca — Ady Endre utca — Szinva patak — Hunyadi utca — Dayka Gábor utca - Kis-Hunyad utca határvonalakkal. Ezt a kiválasztást részben településszerkezeti, részben funkcionális okok is indokolták. A településközponti karakterben a régi hagyományos belvárosi funkciók, az igazgatási, kereskedelmi, egyházi, és egyéb nagyvárosi funkciók jelennek meg, lakóterületekkel keveredve. A város főutcájának a Széchenyi utcának és a rá merőleges utcáknak északon a Palóczy — Batthyány utcáig délen a Szinva patakig terjedő része. A telekstruktúra döntően a hagyományos jegyeket őrzi, a keskeny, főutcái homlokvonalra merőleges, mélyen a tömbbelsőbe benyúló telkekkel. A főutcára merőleges utcáknál a telekstruktúra hagyományos. A városközpont rehabilitációjával kapcsolatos munkák több helyen beavatkoztak a telekstruktúrába, nagyméretű tömbtelkek alakultak ki a „kipucolt" tömbbelsőkben, az eredeti beépítések megtartása mellett, főleg a Városház tértől kelet felé a főutca déli részén a Bodnár közig, a főutca északi részén a Kossuth utcáig. A városközponti karakter nem teljesen egységes, árnyalatnyi különbségek megjelennek. A főutca menü beépítések a századforduló óta őrzik meghatározó jegyeiket, stílusukat. A főutca beépítésére a zártsorú, a tömböket tekintve keretes beépítési mód a jellemző. Az egyes egyedi telkeken belül az eredeti beépítések (főként a nagyobb bérpalotáknál) keretesek, máshol inkább a hajlított háztípus a jellemző, a hagyományos telekosztásoknál a benyúló oldalszárnyak szinte mindenhol megjelennek. Megfigyelhető a Kossuth tömbben, valamint a Rákóczi tömbben az összenyitott „tömbtelkek" megléte. A városrehabilitáció során kialakult telekviszonyokat és az ehhez tartozó szabályozást a Belváros RRT figyelembe vette. Megfigyelhetőek a tömbbelsőkbe benyúló új építések is, melyek szintén a hagyományos telekstruktúra átalakulásához vezettek, így a Pátria tömb