Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Nagy I. András—Pirity Attila—Soltészné Bibók Anna—Szőke László: A város jellegzetes építészeti karaktereinek meghatározása

nem illeszkedő tömbtelkes beépítése, illetve az illeszkedőnek mondható Kossuth — Patak utcai beépítés a Weidlich házig. Leginkább a Bazár tömbben figyelhető meg a hosszútelkes, a főutcái főépülettől mélyen a tömbbelsőbe nyúló épületszárnyak és önálló épületek, melyeket ma már egy keletnyugati belső föltáró út vág ketté. Az épületek jellemzően többszintesek, döntően az F+l és F+2 emeletes házak, ennél magasabb beépítések mind a főutca északi, illetve déli részén előfordulnak, akár összefüggően, akár egyedileg is. A földszintes épületek ritkaság számba mennek, de elvétve megmaradtak. A városközponti karakteren belül vegyesen fordulnak elő a nagyvárosias jellegű beépítések (főutca) és a kisvárosias jellegű beépítések, főként a merőleges utcákban (Kossuth utca, Rákóczi utca). Az épületszárny tornyokkal, tetőfelépítményekkel díszített, tagolt, vakolatdíszes homlokzatokkal jellemezhető többszintes épületek részben még a századforduló előtt, részben a századforduló után épületek, a földszintes házak fokozatosan cserélődtek át az 1—3 szintes épületekre. A városközponti karakter teljes egészében, területi védelem alá javasolható, megőrzendő, döntően homogén karakter. A szabályozásban a karakter és léptékvédelem feltédenül követendő minta, további tömbméretű beavatkozások, karakteridegen építések kerülendők. A terület rekonstrukcióját a megkezdett tömbrehabilitációs szemlélettel szükséges folytatni. Településrész központi, kisvárosias karakter Elsősorban a Miskolchoz csatolt kisvárosias, az önálló települések településszerkezeti és történeti jellegét tükröző településközpontok területei. Diósgyőr városközpont területe, Pereces településrész központja, Martintelep egyes központi területei. Legjellegzetesebb példája Diósgyőr régi központja a szilvamag területe és a Nagy Lajos király utca kisvárosias jellegű beépítéseivel. A hagyományos koronauradalmi birtokközpont kiegészült az idők során a hagyományos mezővárosi központi funkciókkal, városháza, iskola, könyvtár, és kereskedelmi funkciók. A szilvamag tömb két végén helyezkednek el az egyház központok. Alközpontok karaktertípusa: A nagyvárosias, elsősorban lakótelepi környezethez kapcsolódó önállóan meghatározható, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, manapság már egyházi funkciókat hordozó településközpontja, alközponti szerepkörrel. A típus minden nagyvárosias, telepszerű többszintes lakótelepnél megjelenik.