Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

nek visszavezetésére. A város fejlesztési, rendezési feladatait a város társadalmának közügyévé kell tenni. (Ez a szokásosnál nagyobb időráfordítást, energiát igényel.) * * * Ma a hosszú távú városi érdekek alig tudnak érvényesülni. Hiányzik az ingadanárakat befolyásoló vagyongazdálkodás. Defenzív stratégiai pozíció, hogy az önkormányzati ingatlangazdálkodást a hosszú távú városi érdekek és ne a pillanatnyi költségvetési igény (hiány-pódás) határozza meg. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzatnak milyen egyéb bevételi forrásai lehetnek, vagy a gazdálkodás (kiadások) hogyan racionalizálhatok, hogy a vagyon felélés elkerülhető legyen. Mérlegelendő stratégiai pozíció, hogy milyen tervek indíthatók önkormányzati tulajdonú telkeken, amelyek a környék ingatlanait is felértékelve elindíthatják egy-egy városrész fejlődését. A kulcshelyzetű városi tulajdonú telkekre vagy az összefüggő nagyobb kiterjedésű önkormányzati tulajdonokra hasznosítási koncepciót szükséges kidolgozni úgy, hogy annak a városra kiterjedő hatása legyen: vagy a problémák megoldása (pl. szociális lakásépítés), vagy fejlesztőerő (pl. további tőkevonzást eredményező vagy munkahelyteremtő beruházás, avagy területfelértékelés, rehabilitáció elindító hatás, funkcióváltás elősegítése, stb.) tekintetében. Mérlegelendő (stratégiai pozíció), hogy milyen területi marketing-politikát alakítson ki Miskolc, mely területeket és milyen célra, milyen fokú tervi és fizikai előkészítettségi szinten ajánljon ki, hogyan szervezze a befektetői tendereket, hogyan növelje a város tőkevonzó erejét. Mérlegelendő (stratégiai pozíció) az is, hogy az önkormányzatnak hol kellene — további fejlesztésre kiemelten alkalmas — területeket megszereznie (megvásárolnia) még a fejlesztések elindítása előtt — relatíve alacsony áron - amelyek a fejlesztések következtében jelentős értéktöbbletet (bevételt) eredményezhetnek, vagy kedvezőbb piaci pozíciót teremthetnek. * j|c Miskolc terület-felhasználási szerkezetére jellemző a mozaikszerűség, helyenként a zsúfoltság, másutt a terjengősség (az alulhasznosított és intenzíven kihasznált területek egymással szomszédos elhelyezkedése). Sok a hasznosítatian parlagterület. A város szerkezetében és karakterében is meghatározó a többközpontúság, ugyanakkor a több — egykor önálló — település összenövése felemás helyzetet eredményezett a városban. A város területfelhasználása az egykor önálló települések terület-felhasználási struktúráját őr-