Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

zi, melyet az összekötő városrészek viszonylag egységesebb terület-felhasználása egészít ki. Egyes önálló városrészek (Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Pereces, Szirma, Bükkszentlászló, Ómassa) tradicionális településközpontjainak vissza kellene adni azt a tartalmat/funkciót, amely legalább részlegesen pótolja és visszaállítja önálló települési létüket, vagy annak egy részét. A város külső és belső közlekedési hálózata hiányos. Egyes városrészek kapcsolata nem biztosított, ezáltal fölösleges utak megtételére kényszerít, ami az amúgy is túlterhelt közlekedési csomópontok további terhelésnövekedését eredményezi. Nem megoldott a belváros tehermentesítése sem, az átmenő forgalom városon kívüli elvezetésének lehetősége hiányzik. Gondot okoz a várostestbe zárványként beékelődő - többnyire már jelentős mértékben alulhasznosított — nagy kiterjedésű egykori iparterület, melynek funkcióváltása éppen a gazdasági változások következtében napjainkban lehetséges és időszerű. A barnamezős rehabilitáció kulcskérdés, mert különben a város problémáinak növekedése várható és a későbbi megoldhatóság esélyei romlanak. Miskolc nem rendelkezik előkészített fejlesztési területekkel, nem megoldott a zöldmezős beruházások területigényének kielégítése. Probléma, hogy sok az önkormányzati tulajdonú de piacképtelen, ill. a városi tulajdonú és fenntartású, de csak részben városi célú használattal rendelkező terület. Ezek csökkenthetőségét mérlegelni kell, ki kell dolgozni hogyan lehetséges pl. a lakótelepek területén belül a közterületek városi tulajdonának mérséklése és a lakók tulajdonába adása. A város dombvidéki zónájában nagy mennyiségben zártkertek találhatók. Spontán lakóterületté válásuk erőteljesen megindult, vizsgálandó, hogy ezek a folyamatok irányíthatóak-e ill. hogyan fékezhetők. A várost elkerülő tervezett utak fejlesztő hatásával számolni kell. Fel kell készülni az ezzel kapcsolatos igények fogadására, meg kell határozni az ezáltal fejleszthető/beépíthető területek nagyságát, funkcióját a beépíthetőség szabályait. A városban sok a belső területi tartalék, az alulhasznosított terület, vagy a telken belüli kihasználatianság. Meg kell határozni, hogy mely területrészek intenzitása növelhető, milyen feltételekkel és mely mértékig. Offenzív stratégiai pozíció, hogy a tervezett, várost elkerülő utak újabb területeket tárnak fel és ezáltal kedvező fekvésű új fejlesztési területek kialakítására nyílik lehetőség. Offenzív (stratégiai pozíció) az is, hogy az eredeti városrészi vonzerők és egyedi karakterek helyreállítása lehetővé válik a településrészek részleges önállóságának biztosításával. Defenzív és egyidejűleg offenzív stratégiai pozíció, hogy a meglévő iparterületi rekonstrukció, a barnamezős rehabilitáció elkezdése realitássá vált a gazdaság helyzetéből következően, ezáltal a