Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája
lyenként megindult, de még mindig nagy a környezetminőségi különbség a belváros és a külső városrészek, valamint az iparterületek között. A városi környezet állapotát és az értékvédelmi munkát javítani kell. A magas környezeti érték gazdaságfejlesztő erő. Ezért a belváros tehermentesítése és rehabilitációjának folytatása elengedheteden. Vonatkozik ez a zajés légszennyezés csökkentésére (közlekedési problémák megoldása, átmenő forgalomtól tehermentesítés), de az esztétikai értékek védelmére, fokozására is, a városimázst növelő beavatkozások általánossá tételére, az esztétikai környezet javítására, a tömbrehabilitációk végrehajtására, befejezésére, a közterületek magas színvonalú kialakítására és az esztétikai törésvonalak megszüntetésére, javítására. Offenzív stratégiai pozíció a városkapuk funkcionális és látvány-javítása, ami az idegenforgalom fejleszthetőségének egyik alapfeltétele és meghatározó szerepet játszik mind a városimázs kialakításban, mind a lakossági közérzet minőségében. Szükséges a (védő)zöldfelüleü rendszer fejlesztése, a védő-zöld rendszer kialakítása, a hiányzó elemek pótlása (ennek során meg kell oldani az egymást zavaró funkciójú területek elválasztását, a lakó- és idegenforgalmi területek környezeti szennyezésektől való védelmét). Az önálló településrészek karakterének megőrzése fontos, a városrészi identitás és vonzerő növelésének legfontosabb eszköze az értékvédelem hatékonyabbá tétele mind a természeti, mind az épített értékek terén, a védett értékek folyamatos karbantartásának, hol szükséges felújításának biztosítása, hasznosításuk, bemutatásuk, látogathatóságuk, közkinccsé tételük megoldása. Defenzív stratégiai pozíció a talajszennyezettség megszűntetése ill. a kármentesítés megindítása a használaton kívül került volt iparterületeken a funkcióváltás elősegítésére és a további környezetszennyezés ill. a szennyezettség területi terjedésének elkerülése érdekében. * # * A legnagyobb fejlesztőerő a történelmi hagyományokon alapuló lokálpatriotizmus lehet. Fontos a városrészek identitásának hangsúlyozása mellett az egyes városrészek összhangjának megteremtése, a kommunikációs kapcsolatok erősítése. El kell érni, hogy a város vezető értelmiségi rétege aktívabban bekapcsolódjon a városi közügyek intézésébe, közvélemény-formáló erővé váljon. Ugyancsak erősíteni kell a lakosság részvételét a fejlesztési, rendezési feladatok előkészítésében, mivel végrehajtásuk csak konszenzusos alapon történhet. Ennek érdekében nagy gondot kell fordítani a színvonalas (tartalmas és érdemi) tájékoztatásra, a párbeszédre, a párbeszéd eredményei-