Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

tétlen problémák forrásává. Offenzív stratégiai pozíció az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése, mivel egy - a lehetőségek szerint - gazdasági húzóágazat fejlesztési lehetőségeit teremti meg. E témakörbe nemcsak a közvetlen idegenforgalmi infrastruktúra (pl. színvonalas szállodahálózat, konferenciaközpont, fürdőfejlesztés, stb.) tartozik bele, hanem a közvetett infrastruktúra, a szükséges szellemi és szervezési háttér is (szakoktatás, idegenforgalmi irodák, komplex programkínálat, reklám, marketing, stb.) Hasonlóan offenzív stratégia a szabadidő-ipar intézményi hátterének bővítése, fejlesztése, jobb kihasználása. Az idegenforgalom támogatásán túl jelentős hatással lehet a város népességmegtartó erejére és vonzerejének növekedésére, a miskolci életminőség javítására. Várható határához képest viszonylag szolid befektetéssel fejleszthető ágazat. A zöldterületi rendszer bár területileg nem kevés, a minőségi igényeket nem elégíti ki. Városrészenként igen eltérő a zöldfelületi arány, nem alkot összefüggő zöldfelületi rendszert, emiatt biológiai, ökológiai, klimatikus hatása kérdéses. A városi zöldfelületek mozaikos elhelyezkedésűek, ápoltsági szintjük — kevés kivételtől eltekintve — többnyire nem kielégítő. Offenzív stratégiai pozíció összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása, amelynek területi lehetősége a vízfolyások mentén adott. E zöldfelületi rendszernek előnye, hogy folyamatos ökológiai folyosókat alkotva egészen a belvárosig vezethető, ezáltal a külterületi természetes zöldek (erdők és a völgyvonulatok zöldfelületei) és a városi rendszer kapcsolódása megoldott. Ez a megoldás városképi és funkcionális szempontból egyaránt rendkívül kedvező. * * * A város környezeti állapota vegyes képet mutat. Környezeti ártalmakkal összességében jelentősen terhelt, még akkor is, ha az utóbbi évek ipari haladása következtében a légszennyezettség jelentősen csökkent. Az ipari múlt és a helytelen városgazdálkodás nagymértékű, akkumulálódott talajszennyezéshez vezetett (volt LKM—Digép terület, Nádasrét). Hiányoznak a lakó és iparterületet elválasztó védőerdősávok, gond, hogy a környezetet zavaró létesítmények védőterületei több helyen nem is alakíthatók ki. Mára a közlekedés is jelentős szennyező forrássá vált, ezért e szempontból is fontos, hogy a város úthálózati problémái mi módon oldhatók meg. A város építészeti, városszerkezeti értékeit a sokszínű, többközpontú település részei hordozzák. Az elmúlt évtizedek során a városfejlesztési beavatkozások a történelmi értékeket sok helyen károsították, városképi törésvonalak, pontok alakultak ki az útáttörések és a lakótelepek határán. Ennek oka gyakran a befejezetienség vagy a nem kellő figyelem-ráfordítás. A történelmi városmag(ok) komplex (sokirányú és harmonikus) rehabilitációja he-