Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

zások elterjesztése, a városba vonzása. Az ehhez szükséges (anyagi és környezeti) hátteret meg kell teremteni. (Ilyenek a magas környezeti értéket kínáló telephelyek, a jó infrastruktúra ellátottság, a fejlesztési típusú támogatások, a városimázs építés, a vagyongazdálkodás és a hatékony önkormányzati marketing munka, külkereskedelem, oktatás.) Hasonló stratégiát kíván a nagy élőmunkaerőt igénylő idegenforgalom fejlesztése. A táji, természeti, történeti vonzerők Miskolcon és környékén lehetővé tennék az idegenforgalom, mint gazdasági ágazat jelentős (minőségi és mennyiségi) fejlesztését. Feladat: a turiszdkai vonzerő növelése, komplex, több társadalmi réteget és korcsoportot vonzó, lehetőleg szezonalitástól függetien, a térséggel együtt kidolgozott és közös marketinggel szervezett programkínálat (csomagterv) biztosítása, a területi változatosság megőrzése. Az idegenforgalom bővítésének azonban fontos és nem könnyen teljesíthető feltételei vannak: a szakirányú oktatás és nyelvtudási szint jelentős javítása, a minőségi szakemberellátás biztosítása, a város általános vonzerejének (kinézetének, ápoltságának, a városkapuk állapotának) javítása, a marketingmunka/reklám színvonalának és hatékonyságának nagymértékű fokozása. Konkrét fejlesztési lehetőségek: a termálvíz bázis kihasználásán és a gyógyprofil erősítésén túlmenően a feléledő Szeleta kultúra kiépítése (új múzeum, vendégház), a szabadidős és sportturizmus fejlesztése (regionális együttműködés keretében a területileg Miskolchoz tartozó sípályák és klubház fejlesztése, üzemeltetése, a Bükk adottságainak jobb hasznosítása), a Csorba telepi tavakon túl kistérségi illetve agglomerációs együttműködés keretében a kavicsbánya tavak (Mályi, Nyékládháza) fokozott hasznosítása, az esemény és kultúr/feszdvál turizmus folyamatossá, szezontól függetlenebbé tétele, a konferenciaturizmus kialakítása, az üzleti és kiállítási turizmus beindítása. Mérlegelendő stratégiai pozíció a logisztikai szerepkör fejlesztése, melynek lehetőségei a közúti hálózatfejlesztésekkel növekednek, a szlovák határ belső határrá válásával azonban e pozíciók gyengülhetnek a schengeni határtérségek városaihoz képest. * * * A város infrastrukturális ellátottsági szintje több területen nem megfelelő. Az 1940-es évek végén, 1950-es években egyesített településekből létrejött Nagy-Miskolc településszerkezete természetesen mozaikos. Az 1950es évektől kezdve több városrendezési terv próbálta a meglévő feszültségeket feloldani. Részlegesen megvalósult a belvárost körülölelő körgyűrű, valamint az északi és déli tehermentesítő út egy-egy szakasza. Azonban sajnos Miskolcra jellemző módon, minden fő szerkezeti elem torzóban maradt, és