Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

zikai és társadalmi rehabilitációja, egyes lakótelepek (Avas) komplex rehabilitációja szükséges. A nyomortelepek felszámolhatóságának feltétele egy hatékony önkormányzati (szociális) lakásépítési program kidolgozása és e szektorban a lakásépítési volumen jelentős emelése. * * * Miskolcon a rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetváltás még nem zajlott le. A korábban domináns nehézipar, a kohászat és a hozzá tartozó gépipar összeomlott és az állami válságkezelő programok ellenére sem állítható a régi mértékben talpra. A kieső termelés pótlása újonnan betelepülő ipari ágazatokkal nem, vagy csak igen részlegesen történt meg. A piacok kiesése súlyosan érintette a város gazdaságát. A turizmus lehetőségei kihasználatlanok. Hiányos az idegenforgalmi infrastruktúra. Nem elég fejlett a városban a szolgáltatási és ezen belül a szellemi szolgáltatási szektor. Veszélyt jelent, ha a helyi gazdaság a közeljövőben nem stabilizálódik, és nem teremt megfelelő megélhetőségi körülményeket a város lakóinak (a bérek az országos átlag alattiak). A gazdaságfejlesztés tényezői közül egyesek egyszerre lehetnek offenzívak és defenzívek: azaz a helyzet rendezésének elmaradása veszélyeket rejt magában, a megvalósítás ugyanakkor jelentős fejlődés lehetőségét tartalmazza. Offenzív és egyidejűleg defenzív stratégiai pozíció a szerkezetváltás elősegítése. A korábbi egyoldalú gazdaságszerkezet helyett a több lábon állás megteremtése fontos, mivel ez biztosíthatja, hogy egyes ágazatok válsága idején a város gazdasága egyszerre ne omoljon össze. A több lábon állásban nemcsak az ágazati profilok szerinti vegyes összetétel értendő bele, hanem a gazdaság szervezeti struktúrája is: nem csak nagyfoglalkoztató multinacionális cégek, hanem a közép és kisvállalatok jelenléte is szükséges, mert csak sok különböző profilú, különböző működésű szervezet esetén tudja a város viszonylagos függetlenségét megőrizni. Offenzív és defenzív stratégiai pozíció a lepusztult, használaton kívüli iparterületek revitalizációja és/vagy területi feldarabolása és integrálása a várostestbe. Azon túl, hogy ez területtakarékosan biztosíthat a gazdaság számára felhasználható fejlesztési területeket és a meglevő termelő infrastruktúra hasznosítása gazdasági előnyt jelent, csak így érhető el az elszlömösödött területek járulékos negatív hatásainak (akkumulálódott környezetszennyezés terjedése, városi arculatrombolás, bűnözés, gazdaságtalan területhasználat, költséges város-üzemeltethetőség, stb.) kiküszöbölése ill. csökkentése. Offenzív stratégiai pozíció a magas szellemi potenciált kihasználó, magas kvalifikációjú munkaerőt igénylő, fejlett technológiát alkalmazó vállalko-