Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

zikai és társadalmi rehabilitációja, egyes lakótelepek (Avas) komplex rehabi­litációja szükséges. A nyomortelepek felszámolhatóságának feltétele egy ha­tékony önkormányzati (szociális) lakásépítési program kidolgozása és e szektorban a lakásépítési volumen jelentős emelése. * * * Miskolcon a rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetváltás még nem zajlott le. A korábban domináns nehézipar, a kohászat és a hozzá tartozó gépipar összeomlott és az állami válságkezelő programok ellenére sem állít­ható a régi mértékben talpra. A kieső termelés pótlása újonnan betelepülő ipari ágazatokkal nem, vagy csak igen részlegesen történt meg. A piacok ki­esése súlyosan érintette a város gazdaságát. A turizmus lehetőségei kihasz­nálatlanok. Hiányos az idegenforgalmi infrastruktúra. Nem elég fejlett a vá­rosban a szolgáltatási és ezen belül a szellemi szolgáltatási szektor. Veszélyt jelent, ha a helyi gazdaság a közeljövőben nem stabilizálódik, és nem teremt megfelelő megélhetőségi körülményeket a város lakóinak (a bérek az orszá­gos átlag alattiak). A gazdaságfejlesztés tényezői közül egyesek egyszerre le­hetnek offenzívak és defenzívek: azaz a helyzet rendezésének elmaradása veszélyeket rejt magában, a megvalósítás ugyanakkor jelentős fejlődés lehe­tőségét tartalmazza. Offenzív és egyidejűleg defenzív stratégiai pozíció a szerkezetváltás elő­segítése. A korábbi egyoldalú gazdaságszerkezet helyett a több lábon állás megteremtése fontos, mivel ez biztosíthatja, hogy egyes ágazatok válsága idején a város gazdasága egyszerre ne omoljon össze. A több lábon állásban nemcsak az ágazati profilok szerinti vegyes összetétel értendő bele, hanem a gazdaság szervezeti struktúrája is: nem csak nagyfoglalkoztató multinacioná­lis cégek, hanem a közép és kisvállalatok jelenléte is szükséges, mert csak sok különböző profilú, különböző működésű szervezet esetén tudja a város viszonylagos függetlenségét megőrizni. Offenzív és defenzív stratégiai pozí­ció a lepusztult, használaton kívüli iparterületek revitalizációja és/vagy terü­leti feldarabolása és integrálása a várostestbe. Azon túl, hogy ez területtaka­rékosan biztosíthat a gazdaság számára felhasználható fejlesztési területeket és a meglevő termelő infrastruktúra hasznosítása gazdasági előnyt jelent, csak így érhető el az elszlömösödött területek járulékos negatív hatásainak (akkumulálódott környezetszennyezés terjedése, városi arculatrombolás, bű­nözés, gazdaságtalan területhasználat, költséges város-üzemeltethetőség, stb.) kiküszöbölése ill. csökkentése. Offenzív stratégiai pozíció a magas szellemi potenciált kihasználó, ma­gas kvalifikációjú munkaerőt igénylő, fejlett technológiát alkalmazó vállalko-

Next

/
Thumbnails
Contents