Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

A város építésföldtani adottságai általában kedvezőek. Néhány terület főként a város keleti fejlesztési irányaiban mély fekvésű, itt a beépíthetőség feltétele a felszíni vízrendezés. * * * Miskolc ma is az észak-magyarországi régió legjelentősebb városa, a régió hivatalosan kijelölt központja, tudományos, oktatási, egészségügyi centruma. Szellemi potenciálja lehetővé teszi, hogy a régió információs, logisztikai, gazdasági és pénzügyi, valamint innovációs centrumává is váljon. A természetföldrajzi és közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan Miskolc régióközponti szerepét ma csak munkamegosztásban tudja ellátni. Kooperációs szerepét növelnie kell. Ezért az együttműködési készség erősítése szükséges az országhatáron átnyúló kapcsolatok esetében: Kassával (és a Kárpátok Eurorégió többi városával) való kapcsolattartás, szerep és munkamegosztás terén, az észak-magyarországi régióban Miskolc, mint régióközpont és a társközpontok (Eger, Tiszaújváros) között, valamint a kistérségben, illetve az agglomeráción belüli településekkel a közös kistérségi stratégia kidolgozásában és a napi együttélés tényezőinek racionalizálásában (intézményi kapcsolat, közös tömegközlekedési szervezése, stb.). Miskolc szerepét erősíteni kell, a meglévő adottságokat kihasználva az oktatás, tudományos kutatás, az idegenforgalom, a kultúraterületén, továbbá a pénzügyi, kereskedelmi és innovációs központi funkció, valamint az élelmiszeripar (gabonaipar) terén is. 1996 óta — az Önkormányzatban tudatosulva — mindezen szerepkörök stratégiai fejlesztésének érdekében dolgozták ki átfogóan, a különböző ágazatok területén is „középtávú" stratégiai elképzeléseket. Ugyanakkor feltűnő, hogy az erős szellemi erőforrás a város gazdasági életében nem hasznosul, kevés a szellemi szolgáltató szervezet és az információs bázis. Itt offenzív stratégiai pozíció az EU csatlakozás előnyeinek kihasználása. Az erre való felkészülés feladatai közé tartozik a város eurorégiós szerepének meghatározása és az arra való előkészületek megtétele: a távlati vonzáskörzet területének felmérésével a körzetből következő ellátási feladatok, szerepkörök bővítésének megtervezése. Hasonlóan offenzív stratégiai pozíció, hogy az innovációs, informatikai és pénzügyi-business központ szerepkörhöz a szellemi tőke a városban nagyrészt biztosított. A Miskolcon meglevő tudást jobban igénybe kellene venni a város jövőjének alakításához és az Önkormányzatnak is nagyobb szerepet kellene vállalnia a Miskolci Universitas elképzeléseiben. A szellemi tőke jobb érvényesülése cél és a városfejlődés feltétele.