Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

fokozása, fejlesztése napirenden van, jelenleg a város egyik leglátványosabb beruházása a termálvíz bázisra ráépülő fürdőkultúra fejlesztése. A külterületen az építőanyag-ipar számára bányásznak kavicsot, agyagot, márgát, követ. Offenzív stratégiai pozíció, hogy a város idegenforgalmi vonzerőt képviselő táji, természeti adottságokkal (hegyvidék, dombvidék és síkság), valamint jelentős termálvízvagyonnal rendelkezik, a hegyvidéki táj, felszíni vízfolyások és tavak, párosulva a városi környezet infrastruktúrájával és szellemi-kulturális hátterével, az idegenforgalom — mint gazdasági húzóágazat — számára kedvező fejlesztési pozíciót teremtenek. A fürdőkultúra fejlesztéséből adódóan az idegenforgalom erősítése, profilbővítése, (konferencia-, esemény-, sport és télisport-turizmus, stb.) új szálláshelyek létrehozása stratégiai cél. Természetesen a természeti értékek és adottságok védelme, a fejlesztések során prioritást kell kapjon. Mérlegelendő stratégiai pozíció, hogy az építőanyag ipar számára kitermelt ásványvagyon (kavics, márga, kő) külterületi, többnyire felszíni bányászata térben és időben meddig folytatható. A felszíni bányászat fokozása ill. térbeli kiterjesztése a táji adottságokat veszélyeztetheti, csökkentése pedig az építőanyag-ipari termelés volumenét befolyásolja. Hasonlóan mérlegelendő pozíció, hogy milyen beavatkozással lehet a leghatékonyabban megőrizni és stabilizálni a karsztvizek hozamát a fenntartható természeti egyensúly jegyében. Mivel Miskolc közigazgatási területe felszíni és karsztvizekben gazdag, a felszíni és felszín alatti vízháztartás stabilizálása fontos feladat a városban. A felszín alatti vizek kiváló minőségű ivóvizet biztosítanak. A vízbázisok kapacitása elegendő, védelmükről gondoskodni kell. Miskolc gazdaságában a mezőgazdaság részesedése közveden módon alacsony. A termőföld gazdasági jelentősége Miskolcon nem meghatározó. A Bükk lábi dombvidék termőhelyi adottságai jók (kiskerti művelés, gyümölcstermelés). Összességében a város környezetében az intenzív mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek nincsenek. Mérlegelendő stratégiai pozíció, hogy a síkvidéki részek extenzív hasznosításra alkalmas területeit érdemes-e mezőgazdasági művelés alatt tartani, amikor e területeken a piacképesség a hagyományos termelési móddal és növénykultúrával aligha biztosítható. Más célú (beépítésre szánt terület, ipari park vagy szabadidős terület) hasznosítása gazdasági előnyökkel járhat. Miskolc közigazgatási területének erdősültsége jelentős. Ez fontos tényező a természet, a települési környezet védelme szempontjából is, de további gazdasági előnyt jelenthet az idegenforgalom és a szabadidő-ipar fejlesztésében is. Mérlegelendő stratégiai pozíció, hogy gazdasági célú erdőművelés hol és hogyan alkalmazható, összhangban a Bükki Nemzeti Park és a rekreáció szempontjaival.