Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Kelemen István—Molnár Attila—Nagy Ágnes—Szőke László: Miskolc városépítési koncepciója és a jövőkép alakításának stratégiája

A város gazdaságfejlesztése kulcsaként Miskolc külső megközelítési viszonyait javítani kell, vagyis az országos, nemzetközi gyorsforgalmi hálózatba a várost mielőbb be kell kapcsolni. Offenzív stratégiai pozíció, hogy fejleszthető a kereskedelmi és ipari jellegű szolgáltató funkció, valamint jelentős mértékben javulhat az idegenforgalmi megközelíthetőség, az országos és a nemzetközi gyorsforgalmi utak kiépítésével, ahhoz kapcsolódóan. Ezek a profilok a város szempontjából munkalehetőséget és gazdasági erőforrásokat jelentenek. Mérlegelendő stratégiai pozíció, hogy milyen szerepet tölthet be Miskolc az EU csadakozás, az országhatár belső határrá válása után. Kérdés, hogy az egykori természetes regionális együttműködések a (kassai vasércre és miskolci-borsodi szénre alapozott) kohászat és a kapcsolódó nehézipar meggyengülésével milyen alapon tudnak újraépülni. Miskolcnak meg kell keresnie a Kassával való további együttműködés tartalmát és új formáit, ezért a két város közötti (önkormányzati) kapcsolatok erősítése sürgős, az együttműködés még az uniós csadakozás előtt az EU által is támogatott határon átnyúló (CBC) programok keretében elindítható. (Miskolc város és Kassa széleskörű együttműködési megállapodása, többek között a két várost összekötő 3-as út négynyomusítása érdekében.) A város Kárpátok-Eurorégión belül betölthető szerepe is tisztázandó ill. pontosítandó a régió többi városával a szerepmegosztás vagy az együttes gazdasági-idegenforgalmi fellépés. * * * A természeti erőforrásokat nézve Miskolc helyzete sok tekintetben előnyös, míg néhány vonatkozásban hátrányos. A természeti, táji adottságok kedvezőek. A város környezete jellegzetesen nagytájak találkozási zónája (hegyvidék—Alföld), de ezt a forgalmi ágazat nem tudja eléggé kihasználni a közlekedési infrastruktúra és a szervezés hiányosságai miatt. De nem hasznosítják kellően a természeti környezet nyújtotta rekreációs lehetőségeket sem. Pedig Miskolc a nagyvárosok között szinte egyedülálló környezeti, táji és idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. A város külterületén gazdasági szempontból nagyjelentőségű ásványvagyon található. A nyersanyagbázis egy része (elsősorban az építőipari alapanyag ásványi háttere) a nemzeti parki védettség miatt csak korlátozottan hasznosítható. A nemzeti parki védettségnél nagyobb korlátozó tényező azonban, hogy a gazdaságtalan kitermelhetőség következtében ill. a nehézipar összeomlásával megszűnt kereslet miatt a még meglevő ásványvagyon egy része (barnaszén) elértéktelenedett. Fontos ásványi kincs a karsztvíz és termálvíz, melyben rendkívül gazdag a terület. A termálvíz kihasználásának