Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Fedor Vilmos-Rózsa Edit: Miskolc idegenforgalmi értékei és vonzereje „új" bemutatkozás az országnak

Miskolc idegenforgalmi értékei és vonzereje: „új" bemutatkozás az országnak Fl.íDOR VlLMOS-RŐZSA EDIT Vannak városok, melyek értékeivel mostohán bánt az idő. Ezek közé tartozik Miskolc. A hazai viszonyok között nagyvárosnak számító település évszázados kulturális hagyományairól, építészed emlékeiről, páradan termeszed adottságairól nem esett elég szó az elmúlt évtizedekben. A kereskedés, a céhes mesterségek egyik felvidéki központját a XX. század közepének iparfejlesztési politikája egészen más, új fejlődési pályára állította. A századelőn még méreteit tekintve középvárosnak számító település rövid idő alatt az ország második városává fejlődött. A borkereskedés és a vendéglátás fellegvára így vált rövid idő alatt az ipar fellegvárává. Az új lakótelepek elnyelték az ide érkezett emberek ezreit. A város szerkezetileg is szétesett, a kohézió hiányát és mély értékválságot jelzett a történelmi belváros lepusztulása, a közterületek elhanyagolása, az „ipari" városkép megjelenése és „mindenhatósága". A hivatalos kommunikáció nem erről, hanem sokkal inkább a gyors iparosítás révén létrejövő fejlődésről szólt. Kialakult egy új Miskolc-kép, amelynek meghatározó jelzői: a magyar acélipar központja, a hazai Ruhr-vidék fellegvára, az acélváros. Kevesen törődtek azzal, hogy az „iparváros" jelző a közvélekedésben nem feltétienül pozitív megítélés alá esik. Egyoldalú hangoztatása és hangsúlyozása szükségképpen váltotta ki a füstös, szennyezett levegőjű és vizű jelzők megjelenését a közvéleményben. Ha pedig egy városról ilyen a közvélekedés, akkor teljesen érthető és nyilvánvaló, hogy nem szerepel a turisztikai ldadványok címlapján, kevesen tervezik szabadságuk célpontjaként. A nyolcvanas években részben a nehézipar világszerte jelentkező válsága, részben a város akkorra más homogenizálódó közössége együttesen játszott szerepet abban, hogy a város elfeledett értékei felé fordult. Megkezdődött a történelmi belváros rekonstrukciója, a kulturális intézmények felújítása. Ez a folyamat ma is tart, talán csak annyi különbséggel, hogy az új fejlődési irány keresése a nehézipar teljes összeomlása miatt mára kényszerré vált. Stratégiai, városfejlesztési programok egész sora született az elmúlt években. Ezekben megkülönböztetett helyet kapott a városmarketing, a városról kialakult negatív közkép, vélekedés megváltoztatásának igénye.