Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

leti házban élt. A szűkös határ miatt a település nem lehetett Miskolc „kertje", lakói jobbára az iparban találtak megélhetést. Hejőcsaba Miskolccal negyedóránként közlekedő villamossal volt összekötve, de vasútállomása volt a Tapolcára közlekedő keskenyvágányú iparvasútnak, s busz kapcsolata is képesnek mutatkozott a lakosság közlekedési-mozgási igényei kielégítésére." 1939-et egy évtizeddel megelőzően Hejőcsaba határa és lakossága is nagyobb, ill. több volt. Ennek oka Miskolc erőteljes terjeszkedésében keresendő. Volt idő, amikor — az 1880-as Miskolchoz csatolást megelőzően — Mindszent település is Hejőcsabához tartozott. Egykor hejőcsabai határrészen települt a Népkert, az Erzsébet kórház, és a kettő között felparcellázott területen az Agrár, vagy tisztviselő telep. Hasonlóan hejőcsabai határ volt a Bottyán J—Balogh A— Sibrik M—Eszterházy A—Petneházy A. utcák által szabdalt Csabai-kapu és a rendező pályaudvar között elhúzódó Otthon-, majd Mikszáth-telep is. Az itt élő tisztviselőket leszámítva Hejőcsaba lakosságának 80%-a vasúti alkalmazott volt. 1941—1942-ben elkészült egy olyan mérnöki terv, amely körbehatárolta Miskolc belvárosát, kiemelve a parkonként meghagyandó, vagy különleges elbírálást kívánó kisebb-nagyobb tömböket. A város keleti határát a Sajó— Szinva összefolyása előtt a ma is meglévő Buzogány és Vásárhelyi utcák nyomvonala képezte, míg a nyugati beépítés határa a szintén még létező Réz utca volt a Győri kapu déli oldalán, az északin pedig a Kálmán utca. A város a Szentpéteri kapu irányában az Almos utcánál végződött, míg a Csabai-kapu vonalában a Petneházy utca volt a határ. A beépített terület a Szent Anna templomtól „elkeskenyedett" s főleg a Szinvától északra eső részeken épült össze Diósgyőrrel. A Szinvától délre az un. Felső Kallószer térségében hasonló ipartelep alakult ki, mint a Zsolcai-kapuban: kötszövő gyár, üveggyár és téglagyárak működtek a szomszédos, de már diósgyőri területen épült vas- és acélgyári épületek, üzemek mellett. Miskolcnak ekkor 77 362 lakosa volt, s 12 660 épülete. A városról részletesebb, a szomszédos, de Miskolchoz csatolt településekről pedig hiányosabb ismeretek ezt követően már csak 1945 elejétőlközepétől állnak rendelkezésre. * * * Az 1945. évi felmérések összesítő jelentését december 10-én írta alá Gálffy Imre polgármester. Az anyagot az Országos Építésügyi Kormánybiztos (OÉK) kérte, s jelzete szerint jelentés a „Városok sérültségi állapotáról, építőanyag termeléséről, iparáról és a városrendezés kérdéseiről". A városrendezés kapcsán írja a polgármester, hogy a fejlesztési terv még nem ké-