Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

szült el, de „a városias arculat kialakítására szánt terület határa Miskolcon és Diósgyőrben ki van jelölve, Hejőcsabán és Görömböly-Tapolcán még nincs, Miskolcon 1940-ben jóváhagyást nyert — ti. fejlesztési tervet —, az Iparügyi Minisztérium is elfogadta, azonban mind a városnál, mind a Minisztériumban elveszett." Diósgyőrnek 1935-1936-ban készült el a rendezési terve (általános és részletes városrendezési tervek) s ezt a vármegyei közgyűlés elfogadta. Tehát a városhoz csatolt egykori nagyközség rendelkezik — most is használható - fejlesztési koncepcióval. Miskolcon azért nincsen általános rendezési terv, mert „Nagymiskolc" létrejöttét a Belügyminisztériumnak jóvá kell hagyni, s ez még nem történt meg. A rendezés kardinális kérdése a városon átvezető országos utak átkelési szakaszának kijelölése, kialakíthatósága volt. Ezeket ugyan már megállapították — írja a polgármester —, de a dokumentumok mind a városnál, mind pedig a Kereskedelmi Minisztériumban elvesztek (!). A háború utáni un. sérültségi térkép — amely az újjáépítésnek és a városfejlesztésnek is alapját képezi - Miskolcon elkészült, Diósgyőrben, Hejőcsabán, Görömbölyön és Tapolcán még nem. Miskolc Város Mérnöki Hivatalának iratai között fellelhetők olyan dokumentumok, amelyek alátámasztják a polgármester jelentését. A háborút megelőző években a mérnöki hivatal vezetője Demes Béla volt, a két városi főmérnök pedig Szeghalmy Bálint és Vass Zoltán. Eletük más-más módon alakult. A Nemzeti Bizottság 1945 elején jelentést kért a polgármestertől a városi alkalmazottakkal kapcsolatban. Ebben a 786 alkalmazottat feltüntető sokadatos kimutatásban szerepel, hogy Demes Béla ekkor már h. polgármesterként ismeretien helyre „menekült". Szeghalmy Bálint neve mellett hasonló megjegyzés szerepel. A városi főmérnök Gulyás László volt (1905—?), míg a hivatalvezető Vass Zoltán (1893—?). Előbbi a magasépítési, utóbbi a mélyépítési osztály vezetői teendőit is ellátta. A jelzett városrendezési terveket tehát ők készítették. Ezt követően 1948-ban, 1951-ben, majd 1954-ben készült érdemi, már a tervezett nagyváros „igényeit" figyelembe vevő általános rendezési terv. (Közigazgatási szempontból fontos, hogy Nagy-Miskolc kialakulásához vezető út első „lépcsője" Mindszent településsel való egyesülés volt, hivatalosan 1880. január 1-től. 1945-ben Diósgyőr és Hejőcsaba „csatiakozott", 1950-ben pedig Görömböly, Hámor és Szirma. Az 1945— 1950 közötti csadakozásnak része volt a Martintelep, Pereces, Tapolca, Lillafüred-Hámor, O- és Uj-Massa, valamint a nem történeti várorészhez tartozó Szondi-telep, Bábonyi-bérc, Zsarnai-telep, Béke-telep. Az eddig utolsó „csatlakozó" település 1982-ben Bükkszentlászló — 1873—1940 között Ohuta volt.) * * *