Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Gyarmati Béla: „Csoda ez a Galéria" kultúrközpont a város szívében

ványaival. Az emeleti részen kap majd helyet Szalay Lajos életműve, míg a Kondor Béla gyűjteményt a «tetotéri muteremben» helyezik el. A Rákócziház nagy tetőterében pedig a város és környék 20. századi képzőművészeti anyagát mutatják be, állandó kiállításon. Újszerű és szellemes megoldás az udvar «esernyőszerű» lefedése, amely amellett, hogy rendkívül gazdaságos, egyedi atmoszférájú, összefüggő nagy tér kialakítását teszi lehetővé." 8 Ezek ugyebár még csak a tervek. Mint látni fogjuk, nem minden valósult meg az eredeti elképzelések szerint. A Szalay és a Kondor életmű azonban — a művészek kvalitásainak megfelelően — méltó helyen és körülmények között reprezentálja a 20. század európai grafikájának két különlegesen nagy alakját. Úgyhogy ne menjünk tovább a rekonstrukció útvesztőiben, míg róluk nem szólunk. Mindannyiunknak nagy elégtétel, hogy a világvándor Szalay utolsó éveiben Miskolcra tért meg, ahol egykor szülei éltek, s ahol gimnáziumi tanulmányait végezte. Hangszalagok, újságcikkek őrzik utolsó nyilatkozatait, de mindenekelőtt Végvári Lajos állít élő emléket kitűnő könyvében (1990 Miskolc) a nemzetközi hírű rajzművésznek. Szalay Lajos és felesége 19741990 között ajándékozta „szülőhazája iránt érzett szeretetének és hálájának kifejezéséül" a köztulajdonban elhelyezett alkotásokat. A Szalay Lajos-gyűjtemény újrarendezett anyaga 1998. október 23-án nyílt meg a Petró-házban. A kiállítótermekben Szalay Lajos ceruza- és tusrajzai, sokszorosított grafikái, az általa illusztrált könyvek, albumok, festményei és domborművei láthatók. A kiállítást Végvári Lajos nyitotta meg, az ő szavaival hívjuk fel a figyelmet a Petró-házban őrzött páratlan -, de immár mindenki számára hozzáférhető — értékekre. „Hat évtizeden át ontotta magából a rajzokat Szalay Lajos. Életműve alkalmas arra, hogy átörökítse az utókorra a XX. századi ember és társadalom válságait, azt a kort, amelynél gonoszabb, lelkedenebb, kétségb eesettebb és hősiesebb még nem volt a történelemben. [...] Szalay életműve az eltorzult emberiség tükörképe, indulatból áradó és reménytelenségből fakadó kétségbeesett kiáltás." Miskolcon kapott teret, termet Kondor Béla hagyatéka is. Abban a városban, amelyet (barátai, pályatársai révén) már életében második otthonának tekintett. Abban a városban, ahol — kortársai közül — elsőként nagydíjasa lehetett az Országos Grafikai Biennálénak — 1963-ban. A Kondor Béla emlékhely 2000 októberében nyílt meg a Rákóczi-ház műemléki szárnya tetőterében. A fiatalon elhunyt iskolateremtő mester grafikái, festményei, fotói és konstrukciói láthatók a kiállításon. A Kondor-terem - híven a névliszak-Magyarország, 1992. okt. 27.