Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Gyarmati Béla: „Csoda ez a Galéria" kultúrközpont a város szívében

adó szikrázó szelleméhez - irodalmi, zenei összejöveteleknek, különböző szakmai és közéleti konferenciáknak is helyszíne. De hol volt még a Kondor-terem 1992. decemberében? Ha következetesek akarunk lenni itt kell folytatni megkezdett sajtószemlénket. A lapoknak leginkább Simon Gábor, a rekonstrukciót irányító polgármesteri megbízott, nyilatkozik. Mint az alábbiakból kiderül, a kivitelezéssel megbízott Miskolci Építőipari Vállalat teljes bizalmat élvez. „ A pályázatra 7 cég összesen 11 pályázatot nyújtott be. [...] A nyílt versenytárgyalás alapján a kivitelezést a Miskolci Építőipari Vállalat nyerte el, mely vállalta a kiírás összes feltételeit. A felújítást — a megállapodás szerint — 1993. december 15re kell befejezni. Azután kerül sor a belsőépítészeti kialakításokra. [...] A munkaterületet a kivitelezőknek átadták, így a munkát megkezdhetik."

9 A következőkben az építkezésről készült fényképeket közlik a lapok. 1993 nyarán még töreden az optimizmus. A város ősi magjában, Árpád-kori alapokon épül a Galéria — olvashatjuk, az „Üveggúla fenn, üvegpadló lenn" című beszámolóban. (A belső udvar lefedése különösen foglalkoztatja a sajtót.) „Könnyűacél-szerkczct, acéloszlopok tartják [majd] azt a négyzet alapú gúlát, melynek felső harmada üveg, a többi hagyományos fémlemezfedést kap. [...] A lefedett udvar földszintjének burkolata részben márvány, részben kerámia. [...] A terv szerint az építőipari munkákat az év végéig befejezik. Várhatóan jövő év tavaszán nyitja meg kapuit az új Miskolci Galéria ..." „A terv szerint" és „várhatóan..." Jaj, de ismert stílusjegyek ezek. Az újságíró maga sem hiszi, hogy félév alatt befejezhető a nagy munka. Pedig még nem is tudja, hogy a kivitelező a csőd szélén áll. Késő ősszel aztán szarkasztikus jegyzet lát napvilágot. „A Rákóczi-ház vaksi ablakszemeivel alig cserepezett tetőzetével trónol a főutca szívében, a Sötétkapu szomszédságában. [...] Hogy mi lesz a sorsa, az építkezés mikor folytatódik, s mikor fejeződik be, azt hiszem a legidősebb látóasszony sem merné megjósolni. [...] Pedig elkészülte összefügg a színház rekonstrukciójával is."

11 A „tervezett" átadás után egy negyedévvel be kell a nagy nyilvánosságnak is vallani: Tönkrement a Miskolci Építőipari Vállalat. Ezzel együtt azt is közli a lap, hogy új pályázatot írnak ki a Miskolci Galériára. Mindazonáltal Simon Gábornak néhány kellemetlen kérdésre kell válaszolnia. „Miért a Miépre esett a választás? Mennyit csúszik az építkezés?" Válasz: „ A legkedvezőbb ajánlatot a Miép tette. Nemcsak az ár miatt javasoltam elfogfadásra őket, hanem azért is mert jók voltak a referenciamunkáik, kiválóak a '> Dóli 1 Iírlap, 1992. december 22. 111 Déli 1 Iírlap, 1993. június 1. 11 Ks/.ak-Magyarország, 1993. november 26.