Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Gyarmati Béla: „Csoda ez a Galéria" kultúrközpont a város szívében

Az „istenit a kezüknek", milyen jó, hogy van Miskolcon Alkotóház, mert így időről időre azok is köztünk lehetnek (hazai és külföldi művészek), akik nem a városban élnek. Az meg külön haszon, hogy alkotásaikból is „reánk hagynak" sok szép és értékes darabot. A lengyelekkel és a szlovákokkal létesített korábbi kapcsolat mellett Kolozsvár, Ungvár, Nagyvárad, Szabadka, Újvidék képzőművészei is rendszeresen visszajáró vendégei az Alkotóháznak. Általuk (is) erősödött és erősödik a Kelet-közép európai régióval a művészeti együttműködés, melynek beszédes dokumentumai a kölcsönös kiállítások. „Az Alkotóház, századforduló után épült eklektikus stílusú épülete, többszöri felújítás, korszerűsítés után jelenlegi állapotában egyszerre kb. 10 képzőművész alkotói tevékenységéhez tud megfelelő feltételeket biztosítani. [...] A művésztelep fő profilját elsősorban a város sokszorosított grafikai múltja határozza meg: az ötvenes években létrejött Miskolci Grafikai Műhely és az 1961-ben létrehozott Országos Miskolci Grafikai Biennálék máig tartó sorozata. Számos Biennale nagydíjas fordult meg az Alkotóház műhelyeiben Kondor Bélától a mai grafikus nemzedékig bezárólag. [...] A műhelyek kézi sokszorosító gépekkel felszereltek, ezért az itt dologzó alkotóknak egyaránt módjukban áll magas-, mély- és síknyomásos technikával foglalkozni. [...] A műtermek méretei és világítottsági adottságai lehetővé teszik, hogy az Alkotóház - grafikusok mellett - festőművészeket is fogadni tudjon, esetenként rövidebb időre (egy-egy hónapra) bérbe is adja műtermeit. Biztosítani tudunk festéshez szükséges festőállványokat, de feszített vásznak, alapozott farostok, festékek és festőszerek is beszerezhetők a helyszínen."

5 E sorok írása közben (2001. december 15-én) nyílt meg a Rákócziházban a XVI. Miskolci Téli Tárlat 128 alkotó 233 művét bemutatva. A szabad beadásos pályázatot kétévenként írják ki; az idén beérkezett félezernyi pályaműnek csaknem a felét találta bemutatásra érdemesnek a zsűri. A tárlat megnyitása előtt Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén napilapja „Vissza a 19. századig" cimmel keretes információt ad a történelmi előzményekről: „ ... egy Balogh Bertalan nevű miskolci polgár — aki már 1899-ben felszólalt annak érdekében, hogy a székesfővároson kívül vidéken is rendezzenek nagyobb szabású képzőművészeti bemutatókat — 1906. táján szervezte meg az első felvidéki vándorkiállításokat." 1955-ben nyitották meg a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében azt a kiállítást, mely mintegy bevezette a későbbi Téli Tárlatokat. A mostani kiállítók közül tizenkét művészt díjazott a zsűri.

6 5 Dr. Dobrik István: Tájékoztató a város közgyűlésének — 1998. 7. o 6 fe Lugossy László, Barczi Pál, Drozsnyik István, Tarr Hajnalka, Varga Éva, Ocsenás Béla, Laczkó László, Rácmolnár Sándor, Borgó, Horváth Gábor, Lóránt János, Rabóczky Judit