Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Dobrossy István: Megemlékezés Lévay József akadémikus, költő, közéleti személyiség születésének 175. évfordulóján, miskolci díszpolgárságáról

kének. A debreceni díszes lajtromban vannak azért — Kossuth Lajoson kívül - más közös díszpolgárok, így Jókai Mór, Wekerle Sándor és Bethlen István miniszterelnök is. Debrecennel tehát találunk nem is kis számban közös személyeket, esetieg hasonló gondolkodást, értékalkotást. Ezért feltűnő, hogy Kassával nem találunk párhuzamokat 1920 előtt sem. Kassa monográfusa, Wiek Béla, vagy Abaúj megye monográfusa, Korponay János sem tesz említést a város díszpolgárairól. Az viszont a 20. század végének különlegessége, hogy Kassa város volt főpolgármesterét Miskolc díszpolgárai közé választották, illetve fogadták. Miskolcra visszatérve legyen szabad megemlítenem, hogy milyen körülmények között vetődött fel, s ki lehetett volna a város első díszpolgára. 1859-ben megjelent a szabadságharcban résztvevőkre vonatkozó amnesztiarendelet, majd 1860-ban az űn. októberi diploma, mintegy kísérlet a birodalom konzervatív alkotmányos megújítására. 1861-ben Budán összeült az országgyűlés, amely könnyített a társadalmi hangulaton, közérzeten. így Miskolcon is megfogalmazódott „hányatott városunk históriájának az utókor számára részrehajlatian tollal történő megírásá"-nak szükségessége. Ilyen közhangulatban érkezett Bártfa város felhívása, hogy hazánk nag}

7 fiát, Deák Ferencet díszpolgárrá szeretnék választani, s ehhez kérték Miskolc támogatását, hasonlóan elismerő véleményformálását. A város jegyzőkönyve Kis József főjegyző aláírásával erről 1861-ben a következőket rögzítette (Kgy. 26/1861) „Városunk egyik polgárának azon szóbeli előterjesztése, hogy a' közhaza érdekeiért idegen földekre száműzött honfi társainak közül néhányan városunk díszpolgárának neveztessenek ki, — közhelybenhagyással találkozván, - ezen hazafiúi kötelesség megtétele a' Képviselő Bizottmánynak hagyatott fel." 1861-1886 között a díszpolgárság kérdése nem vetődött fel, majd amikor igen, az részben az 1879-ben elfogadott ún. honossági törvény elleni tiltakozás volt, másrészt kiállás a megye nagy szülöttje, Kossuth Lajos mellett. Miskolc város díszpolgárainak sorát így nyitotta meg Kossuth Lajos, s ebben a sorban Lévay József a nyolcadik személy Kun Bertalan református püspök és Horváth Lajos országgyűlési képviselő társaságában, 1910-ben. 1927-ig 11 díszpolgárt fogadott, vagy választott Miskolc közgyűlése, s a döntések helyességét az azóta eltelt évtizedek megerősítették. Arra a kérdésre természetesen nem lehet válaszolni, hogy miért nem lett díszpolgár nálunk a borsodi születésű Szemere Bertalan, vagy a miskolci születésű Palóczy László, akiket a város mindvégig tisztelt, s emlékük megtartására szobrot is állíttatott. Nem tudjuk, hogy miért maradt ki a sorból Szendrei János, akinek szobrot is szerettek volna állítani, de díszpolgárságára is javaslatot tettek. Ugyanez vonatkozik Bizony Ákosra, akit - Deák Ferenc analógiájára —