Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

96 kh., a Liebermann birtokkal 170 kh., a Posta-féle földekkel (FelsőKallószer) 11 kh., összesen 325 kh. területtel gyarapodott a város gazdaságilag használható, később beépíthető határa. Szentpály vásárolta meg a város számára a korábban Hejőcsabához tartozó MÁV-tisztviselőtelepet és a szintén Hejőcsabával határos ún. Nádpataki-féle földeket. Míg Soltész Nagy Kálmán, elsősorban városrendező érdemei miatt, addig Szentpály István neve és emléke városgyarapító érdemei miatt őrződött meg a város történetében. Nagy Ferenc polgármestersége (1912—1917) bár ugyan beletorkollott a világháborúba, nem feledhető, hogy irányítása alatt vált Miskolc a Sajó-csatornázási bizottság székhelyévé (1912). Sor került — a Csabai-kapu építészeti arculatát ma is meghatározó módon alakító — új villanegyed, a Népkert és a Kórház közötti ún. Agrártelep kialakítására. (A név onnan ered, hogy az Egri Agrár Takarékpénztár parcellázta fel és adta el ezeket a területeket. A város jómódú hivatalnokai, köztisztviselői vásároltak itt telkeket, ill. építkeztek, nem pedig „agrár-munkások".) Nagy Ferenc hasonló fontos döntése volt a közgyűléssel megszavaztatni az új városi köztemető létrehozását, helykijelölését. 31 kh terület már rendelkezésre állt a Szentpéteri országút nyugati részén az ún. Veres Bugyik határrészben, amelyhez még 39 kh-at vásárolt a város. 1913-tól így 70 kh terület állt a város rendelkezésére az új köztemető kialakítására. A döntés azért volt fontos, mert az új helyidjelöléssel egyidőben Miskolc 13, másutt lévő és működő temetőjének felszámolásáról is határoztak. A háborúval összefüggő, a város építészeti képét változtató építkezés a háborús barakk-kórház kialakítása volt a Sajó város felőli oldalán. (Ez később olyan nyomornegyeddé alakult több átépítés, felújítás után — amellyel a város a XX. század folyamán érdemben nem sokat tudott kezdeni.) Az ún. kolera-kórház temetőjét a Sajón túl alakították ki, amelynek egykori kápolna-maradványai és töredék síremlékei a Hősök napján a megemlékezés helyszínéül szolgálnak. A háború idején és az azt követő igen nehéz években (1917—1922) Szentpály másodszor került vissza a város polgármesteri székébe. Tevékenységének java részét a szociális gondoskodás tárgykörébe sorolhatjuk. 1920—1921-ben a Felvidékről nagyszámban érkező menekülteknek előbb a Vay úton, majd a Halickán építtet 50, illetve 78 különböző nagyságú, de vízzel és gázzal is ellátott lakásokat. (Továbbépítője a későbbi polgármester Hodobay Sándor, akiről az egész lakótelepet elnevezik.) Szentpály István időszakának végén, 1921-ben készítette el Warga László budapesti mérnök-tanár az egyetem városrendezési tanszékénak vezetője Miskolc új városrendezési tervét. A város 1920 elején írt ki pályázatot Miskolc általános rendezési tervének elkészítésére. Bár több jeligés pályázatot nyújtottak be (Avas-alja, Arany jövendő) jobbára a nyertes pályázat tér-