Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

képi részleteit ismerjük Horváth Béla közlésében. 1958-ban Miskolc újjáépítésének történetét feldolgozó tanulmányában a szerző öt részlet-fotót is közöl a térképről, feltüntetve, hogy annak eredeti változata a városi tanács birtokában (térképtárában?) található. Az elfogadott terv — Horváth Béla megállapítása szerint — 25 éven át volt alapja a városrendezésnek, s ezt 1949ben váltotta fel új terv, amely azonban már nem a „régi" Miskolcban, hanem a kerületekre osztott „új" Miskolcban gondolkodott. Tehát az 1920-1940-es évek miskolci építkezései-beruházásai a Warga-féle tervnek megfelelően(?) készültek. A terv az akkori várost 12 övezetre osztotta fel. Megkülönböztette a zártsorú, a félig zártsorú, az előkertes zártsorú, a félig előkertes zártsorú beépítést a szabadon álló beépítésről. Megkülönböztette a gyári városrészt a gyárak övezetéről. Külön övezetet képeztek a parkok és erdők, a játszóterek, a folyók és patakok, valamint a régi és az új középületek. „A terv vázát zöldövezeti rendszere képezi — írja Horváth Béla. A Warga-féle terv kimagasló értékei éppen ebben vannak. O már 1921-ben abból indult ki, amit ma hőn óhajtunk: az egészséges lakótelepekből. Nem vezethette más törekvés terveit, amikor a Szinva-völgyre merőleges, többszörös zöldövezeti gyűrűt megalkotta a gyár és Miskolc belvárosa között. Elképzeléseit az övezeti beosztás mutatói is igazolják. Arra is volt gondja, hog}' a völgyre haránt zöldsávok az intenzívebben szennyezett részen, 150 m szélességben húzódjanak, míg máshol 30-40 m-re korcsosította el, törekedett tehát a realitásokra. A gyűrűs zöldövezeti rendszerbe kapcsolódott volna be az Avas, a Népkert, általában minden belvárosi zöld folt, és ennek felbecsülheteden jelentősége lett volna. Őszintén sajnálhatjuk, hog}' a mindennapi gyakorlat elmosta e nagyszerű elképzelést." Mik voltak az ART fő elképzelései és mik valósultak meg belőle, vagy helyette? Warga László a Szentpéteri-kapuban helyezte el az új kórházat, amely megvalósult. A temető helyének kijelölésében egyezik elődei elgondolásával, amely szintén megvalósult. Az új egyetemet a Szent Anna templom feletti dombokon képzelte el (egy más, de nem tőle származó elképzelés az Avason álmodta meg az orvosi egyetemet, a Tapolcára néző domboldalon. - Egyik elképzelés realitását sem bizonyította az idő!) A MAV Igazgatósági épületet áthelyezi a Széchenyi utca meghosszabbított szakaszába, a mai Bajcsy-Zsilinszky E. utcába. Kereskedelmi- és népművészeti épületekkel telepítette be a Búza teret. (Ez a terv a tér keleti sarkában viszont nem gondolkodott a mai megjelenésű vásárcsarnokkal. A város vezetőinek az volt az elképzelése, hogy olyan épületekkel kell körülvenni a piacteret, amelyek emeleti része lakásként funkcionál, földszinti részén pedig kétsoros, kétfrontos üzletsor alakítható ki. A Búza teret így öt darab kétemeletes épülettömb vette volna körül, a tér maga mint 40 m széles, „belső piac" működött