Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Kereszténység és Európa a harmadik évezred küszöbén:(Bevezető gondolatok)

Ezzel így vannak a népek és a nemzetek is. Egy nemzetnek is meg kell találnia a maga helyét a nap alatt és ki kell alakítania azt a sajátos nyelvet, amelyen Istenével beszélni tud. Természetes, hogy ez a két nagy kérdés a magyarságnak is legégetőbb problémái közé tartozik egész élete folyamán. Történelmének első ezer évében a világban való elhelyezkedést a magyarság egy birodalmi képletben próbálta megoldani, az Istenség megközelítését pedig igen sajátos módon, kihagyó ritmussal és nem egészen biztosan a célban és a kivitel eszközeiben. Ám az egyik téren a magyarság nagy birodalomalkotókhoz, a másik téren pedig nagy Istennel - tusakodókhoz és hitvallókhoz jutott el. A második évezred vége, a harmadik évezred eleje újabb sorsfordító kihívással jelentkezik nemzetünk életében. Jelentősége, csak az évezredes történetünk első periódusával, az államalkotás küzdelmes munkájával mérhető össze. A Magyar Köztársaságnak az egységesülő Európához, az Európai Unióhoz való csatlakozása az új évezredben az ország jövendő sorsát alapvetően meghatározó feladat. A teljes jogú tagság elnyerése számos az Európai Tanács által megfogalmazott ún. tagsági kritériumokon túlnyúló, a politikai közéletet, a gazdasági, társadalmi, az intellektuális, valamint a szociális és infrastrukturális területeket egyaránt alapvetően érintő kihívásokat fogalmaz meg valamennyi magyar állampolgár és intézmény számára. A XX. század utolsó évei tele vannak kihívással az Európai Unió számára is: ilyenek az 1997-es intézményi reformok, ezt követik a gazdasági és monetáris unió utolsó szakaszai, végül az Unió tervezett bővítése az új közép- és kelet-európai demokráciákkal és Ciprussal. Ugyanakkor az Európai Unió számos polgára szembesül a nagy munkanélküliséggel és más komoly fenyegetésekkel. A gazdaság globalizációja megkérdőjelezni látszik az Európai Közösség modelljét. Ezek a kihívások számos országban vitákat ébresztettek az Unió létezésének célja és célkitűzései felől a harmadik évezred küszöbén. Az ezredvéget új kezdet jeleként is tekinthetjük, amellyel magunk mögött hagyjuk Európa talán legvéresebb és legsötétebb évszázadát, és olyan új korba lépünk, amely a kontinens megosztása helyett annak egységét, a háb orú helyett a békét ígéri. A békét és jólétet azonban nem lehet csupán a keltezés megváltoztatásával elérni, hanem csak akkor, ha maguk az emberek cselekvő szerepet vállalnak a társadalom formálásában, az együttélésben. A gyors társadalmi változások, az általános értékátrendeződés és a sokszoros átalakulás korában Európának és népeinek progresszív hagyományaikból kell meríteniük orientációjukat. „Ragyogó idők voltak, amikor Európa még egyetlen ország volt, amikor egyetlen kereszténység lakta a világnak ezen