Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

ciott meg az első, igazán nagyvonalú terv. Építésére és átadására 1926-ban került sor. Hasonló építési koncepció volt a Pece lefedése mind a Palóczy utcai szakaszon, mind pedig a Széchenyi utca alsó szakaszán a Telegdy utcai zsidó fürdő környékén. (Ez az elképzelés pontosan megfelel annak, amelyet két évtizeddel ezelőtt Adler és Lippay megfogalmaztak városrendezési tervükben.) Az iskolavárossá fejleszteni szándékolt Miskolcnak három új iskolára elengedhetetlenül szüksége van. Gencsi Samu egy új reáliskola, egy fafém és rajziskola, valamint egy „felsőbb" állami leányiskola terveit írja le. Ipari üzemek közül jéggyárat javasol, a szociális gondoskodás területén népkonyha állandó működtetését és melegedő helyek felállítását, lakásbejelentő hivatal létesítését, valamint — elődeihez hasonlóan — a Gordon városrész haladéktalan rendezését látja célszerűnek. (A Gömöri és a központi, valamint a rendező pályaudvar három helyre való tervezését katasztrófának tartja. Az előző kettő összeköttetéséhez kellett kialakítani az Újvilág utca végén az „Ararát-hegyet", vagyis a vasúti felüljárót.) A város szellemi életének alakításával, irányításával kapcsolatban a „polgári szalonok" létrehozását, az Avas és Tapolca fogadóképességével országos hírességek meghívását, és — egyebek mellett Nagybányához hasonlóan — művésztelep létrehozását szorgalmazza. A tervben mint közeli idegenforgalmi célpont megjelenik Tapolca, s egy „Emlékirat a görömböly-tapolczai villamos h. é. vasút kiépítése tárgyában." Míg a tapolcai villamos a kórház, a hejőesabai és görömbölyi árutermelők, a tapolcai mészkőbányászok és favágók, nem utolsósorban az évi 20 000 fő fürdőző és 10 000 fő itt majálisozó miskolci iskolás érdekeit és igényeit szolgálná, addig Lillafüred mint távolabb megvalósítandó cél, s elsősorban idegeneknek szóló üdülőhely jelenik meg (tehát Lillafüred kiépítésének koncepciója ennek a munkának „nem erőssége"). * * * Miskolc önállóvá válása, nagy lendületet adott a városépítésnek. 1910ben elkezdődtek azok a vízvezetéki és csatornázási munkálatok, amelyek hiányában az első városrendezési terv kudarcot vallott. (Mint az eltelt évtizedek során tapasztalhattuk, ezek a város legköltségesebb, de legkevésbé látványos beruházásai. Az 1925-1927. évi Speyer-kölcsön jelentős részét is ezek - az egyébként nélkülözhetetlen — infrastrukturális munkálatok emésztették fel.) 1910-ben indult el a Miskolc-hejőcsabai villamos, amely a korabeli sajtócikkek szerint „Hejőcsabát Miskolc külvárosává tette." A városnak elsősorban a külső határa növekedett meg Szentpály István első polgármestersége idején (1902-1912). Tapolca-fürdőn 48 kh., a Martin-földekkel (Zsolcai-kapu)