Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

cai-kapu lehetne, a sóraktár Szinvára nyúló hatalmas telke (ma Megyei Rendőr-főkapitányság). A víz és az épület itt biztosítható lenne, a villamos pedig helyben van, tehát a közlekedés a város valamennyi pontjáról megoldott. A köz művelődését biztosító „közcsarnok" nagyon hiányzik a város életéből. Itt felolvasásokra, szabadtéri színi előadásokra, zenekari fellépésekre kerülhetne sor. Helyszín a Búza tér délnyugati szabad sarka. (Az ötletek sorjáznak: Budapest példájára legalább 8 db nyilvános illemhelyet kéne felállítani a fontosabb utcákon, amelyek az emberek „biztonságérzetét" növelnék. Szó esik egy városi zenekar létrehozásáról, ismét Arad példájára a „városi ivó" kialakításáról, amely „épp úgy, mint a városi véka, vagy hektoliter a vásárokon" mérték, a kiszolgáltatott áru minősége, tisztasága, eladási ára fokmérője, s egyben a helybeliek és városba érkezők társadalmi érintkezésének színtere, mint Bécsben, vag}' Münchenben. A kellemes érzést nyújtó „intézetek" között Debrecen példája jelenik meg a „fiakker-ügy" megoldása. „Ha Miskolcon leszáll az idegen — ti. a vasútról — a legelső impressió egy pár hosszú szőrű, kuppadt, girhes állat, rozoga fiakker, kimondottan rossz ruházatú kocsis"-sal, amit nem nehéz, de kötelessége a városnak megoldani, jó híre, s hitele erősbítése érdekében.) A „hosszabb időt igénylő intézmények" már a városépítészet témakörébe sorolhatók, olykor egy-egy feladat megoldása pedig a városrendezés körébe tartozik. A város terjeszkedése során beépülő területeken a parkokat, a köztereket már most, a századelőn ki kell alakítani. Elvileg a volt városkapuk, ill. a városba vezető országutak mentén van lehetőség a további építkezésekre, így a Zsolcai-kapuban, a Sajó hídig terjedő területen az országút mindkét oldalán 20 holdas terület megvásárlása indokolt, s fákkal történő beültetése éppenúgy, mint az a Népkert esetében történt. Hasonló terület megvásárlása és fásítása indokolt a Csabai-kapuban, a kórház és a Népkert közötti részen. Ez ugyanis építési területté fog válni — véli bölcs előrelátással a szerző —, hiszen a Népkerttel szemközti most meg jobbára üres domboldalt, a Tűzkövest nyári villákkal fogják üdülőhellyé, lakott területté alakítani. A Diósgyőr felé vezető út két oldalán hasonlóan 20 holdnyi terület megvásárlása indokolt. A Vasgyár is a város felé fog terjeszkedni, Diósgyőr pedig ha Miskolchoz „csatlakozik" erre a befásított területre fontos feladatok várnak. A Szentpéteri kapuban, a Vámházon túl (ma Petőfi-szobor, ill. tér) hasonló terület fásítandó be. „Igaz, hogy a város ezen részén nem igen fog terjeszkedni"— írja a szerző, de ha úgy lenne, mindenképpen hasznára válna a városnak. (Az erre való terjeszkedést a tervezett temető, a lóverseny-tér, a városi kertészet és téglagyár miatt zárta ki.) A tervnek megfelelően valóban hosszabb időt vett igénybe a Búza téri vásárcsarnok felépítése. Az 1906-os elképzelés után 1922-ben logalmazó-