Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

Ez 1902. október 7-én történt meg. Hatályba viszont csak a megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyásával, 1903. január 1-től Tarnay Gyula alispán aláírása után léphetett. * * * Miskolc első, s 1884-ben indult városrendezési terve 1902-1903-ban új szabályzat (és nem szabályozási, rendezési terv) elfogadásával ért véget. A tervet Adler Károly és Lippay Béla miskolci mérnökök készítették, akik munkájukért — többszöri kérvényezést követően — 1901 után tiszteletdíjukat is felvehették. Lechner Lajos fővárosi mérnök szakvéleményét, s térképét hagyta az utókorra, a térképen ábrázoltak szövegbeformálására már nem volt ideje, meghalt (1897). A város építészeti szakbizottságának elnöke, Csáthy Szabó István 1897-ben lemondott, s rövidesen ő is elhalálozott, mint a tervnek nevet adó, Adlerből Adorjánná nevét magyarosító városi főmérnök (1903). Az árvíz utáni újjáépítés vezéregyénisége Soltész Nagy Kálmán 1901-től országgyűlési képviselő lett, Budapestre költözött, s már csak akkor tért vissza, amikor végleges nyughelyére szállították az avasi református temetőbe, 1905-ben. Mit mondhatunk még ezen kívül a tervről? Nemcsak emberi tragédiák szegélyezték elkészítésének, majd meg nem valósulásának útját. A terv — Szegedhez hasonlítva — nem volt olyan jellegű, amely alapvető változtatást kínált volna a városnak. A város szerkezete lényegében megmaradt, a Szinva és Pece árvizei még a XX. század első feléig visszatérő rémálomként nehezedtek a településre. A Szabadság című napilap az első városrendezési tervet így „búcsúztatta": „...nem volna jó hallani, mit mond majd úgy 20-30 év múlva a jövő nemzedék erre a gyönyörűséges tervezetre. Annyi bizonyos, hogy bölcs előrelátásunkat nem igen fogja dicsérni." * * * 1900-ban, Adler, Adorján Károly lemondása után a város új mérnöke Szűcs Sándor lett. Természetesen ugyanazokkal a problémákkal, gondokkal találta magát szembe, mint elődje. Mai fogalmaink szerint nem általános városrendezési tervben gondolkodott, hanem részletes városrendezési tervet készített. A „Részlet Miskolcz város szabályozási tervezetéből" címet viselő dokumentum 1900. július 11-én készült el. Kitért, (ill. csak a következőket foglalta magába): Hunyadi utcai vásártér (ma Bartók tér) megnagyobbítása: a Széchenyi utca meghosszabbítása: a Zsolcai-kapu és Újvilág u. között nyitandó új utca; valamint az Alsó- és Felső-Gordon között egy párhuzamos új