Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

legyen alávetve; hogy a szabályozás a Szinva, Pecze medrére is kiterjedjen, tudnunk kell továbbá, hogy a szabályozási tervezet elkészítése mely munkálatokkal kapcsolatos, nevezetesen feltüntetendő, s kidolgozandó lesz az egyes telkeket érintő változások; továbbá, hogy a város szakhivatal igénybevétele mellett a teljes munkálat elkészítése mennyi időt és költséget igényel." A két szakmérnök 1894 decemberére 10 fejezetből álló „Emlékirat"-ban foglalta össze elgondolásait, amelyek térképi mellékletekben is megjelentek. A tervet készítők abból indultak ki, hog}' a város rendkívül előnyös geográfiai helyzete olyan adottság, amelyet kihasználva Miskolc a modern ipar, kereskedelem és kultúra gócpontja lehet, vonzerőt gyakorolhat a megyére, közvetlenül pedig a városban megtelepedni szándékozók számára is. Három szempont kihangsúlyozása mellett — a város hosszú távú településfejlődésének biztosítása, a település adott pénzügyi helyzete, a városlakókra hárítható teher — felvállalják, hogy túl kell lépni azon az ősök által képviselt szemléleten, hog}' „úgy van jól, ahogy van" még akkor is, ha a szabályozás „talán csak egy évszázad alatt lesz végrehajtva". Tehát a terv — amely három fő területre koncentrál — megvalósulásában eg}' évszázaddal előbbre tekint. Első feladatnak az épületek szabályos és végleges utcavonalba történő „beigazítását", tehát a meglévő utcák építészeti képének rendezését tartják. Második — ennél fontosabb — feladat, új utcák megnyitása, ill. nyomvonalainak kitűzése a még be nem épített részeken, s ezzel együtt a teljesen rendezeden ház- és utcacsoportok átalakítása, ha kell, kisajátítás és lebontás árán is! (Tehát azt a „várostakarítást", amit az árvíz nem végzett el, a város egyes részeinek szanálásával szükséges megtenni.) A harmadik feladat a város területén átvonuló vízfolyások szabályozása. Az évtizedek múlva használni kezdett fogalmak, mint a „komplex szemlélet", vagy „organikus városépítészet" tartalmukban itt már jelen vannak. „A csatornázás és vízvezeték kérdésén kívül a közúti vasút létesítése is elodázhatatlan szükséget képezvén, ennek tekintetbe vétele hasonlóképpen irányadó volt a szabályozás megoldásánál" — írják. „A Széchenyi-utcza a városi élet egyedüli képviselője, mert a szórakozók s idegenek csak itt hullámzanak, sőt még az élelmi czikkek piacza is ide szorul össze; ...a város többi utczái valóságos hamupipőkék a Széchenyi útczához képest, ami különben szintén tarthatatlan állapot." A főutca tehermentesítése (és nyomvonalának meghosszabbítása mellett) felvetik, hogy „a város hosszában a főutczával párhuzamosan egy második főközlekedési vonal nyittassék (meg) és az élelempiacz is ide helyeztessék át." Ez hosszú távon az ún. északi tehermentesítő kialakításának koncepciója. Az adott helyzetben viszont ők a Búza tér—Horváth L. u.-Palóczy L. u.-Kishunyad u.—Vöröstemplom (Szent Anna templom) párhuzamos utca kialakítását fogalmazzák meg, illetve szorgal-