Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Bekes Dezső: „Civilek" Miskolc jövőjéről

Az idegenforgalom úgynevezett humán feltételei közé tartozik a nyelvtudás. Sajnos e téren igen rosszul állunk. Nincs idő megvárni, hogy kikerüljenek az iskolapadból azok a fiatalok, akik óvodáskoruk óta tanulnak angolul, németül vagy franciául. Mielőbb kívánatos átképzéssel, nyelvtanfolyamok indításával segíteni azokat, akik egyébként alkalmasak lennének erre a gyönyörű pályára, de mutogatással semmire sem mennek. Ahhoz azonban, hogy jól érezze nálunk magát a vendég, előbb ide is kell érkeznie. Mégpedig kényelmesen, gyorsan, s ha már nem levegőben, akkor legalább sztrádán. Ugyan ez vonatkozik egyébként a gazdasági élet szereplőire is. Az egyik miskolci vállalkozó panaszolta, hogy kénytelen Budapesten irodát fenntartani, mivel a jelenlegi közlekedési viszonyok mellett nyugati ügyfelei nem vállalják a főváros és Miskolc közötti kétszáz kilométert. Létkérdés tehát, hogy városunk bekapcsolódjon a nemzetközi úthálózatba. Ennek elmaradása vagy akárcsak késlekedése is, hihetetienül rontja a fejlődés esélyeit. A tervezők így fogalmaztak: „szorgalmazni kell az M30 kiépítését az M3 Polgárig történő kiépítésével egyidejűleg annak érdekében, hogy a két Ny-K irányú EU folyosót /M7/m3: Trieszt, Budapest-Ukrajna és Pozsony-Kassa-Ukrajna/ összekötő É-D-i gyorsforgalmi kapcsolat létrejöjjön. Az M30 egyben a Baltikum-Balkán vonalnak is része, ezáltal nagyobb térségek É-D-i forgalmának levezetésével Miskolc gazdasági helyzetét erősítheti. Ezen túl a külső hálózat fejlesztése a várost az átmenő forgalomtól tehermentesíti, ami a kisebb károsító hatást miatt komfortérzet javító, de gazdasági előnyökkel is jár. Ezért az M30 mellett fontos a 26-os úttal való kapcsolat városon kívüli biztosítása is." A koncepcióban megfogalmazott változások alaposan átrajzolják Miskolc szerkezetét is. Elsősorban a volt LKM-DIGÉP terület hasznosítását kell megoldania a városnak. /Gondoskodva természetesen a szennyezett földterületek megtisztításáról. / Ezzel párhuzamosan ki kell jelölni azokat a városrészeket, ahol kellemes környezetet, jó közlekedési viszonyokat és megfelelő infrastruktúrát találhatnak a hazai és külföldi ipari befektetők. Csakhogy az ilyen zöldmezős ipari beruházások újabb környezetvédelmi problémákat szülhetnek! — mondják aggódva az ökológusok. Nekik egyébként az egyik szemük sír, a másik meg nevet a nehézipar összezsugorodása láttán. Hiszen a munkaerő-helyzet romlott ugyan a városban, ám a termelés visszaesése, kiegészítve az új tulajdonosok számára előirt környezetvédelmi beruházásokkal, azt eredményezheti, hogy a korábbinál jóval kevesebb por, füst és mérgező anyag kerül a levegőbe, valamint a felszíni vizekbe. Ezért hangsúlyozta minden megkérdezett — írásban és szóban — hogy az újonnan kialakítandó iparterületekre nem kerülhetnek olyan cégek, melyek környe-