Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

állapíthatjuk, hogy a városépítészet, városrendezés, városfejlesztés mindig politikai kérdés (is) volt, illetve - más megközelítésben - a mindenkori várospolitika egyik központi, konfrontálódása nagyon gyakran lehetőséget adó témája volt a városkép, a város arculatának megjelenése, a város imázsának formálása. Akár a szakmai, akár a politikai megnyilvánulásokat, érdekérvényesülést szemléljük, a városrendezés, városépítészet kérdése a középpontban volt, — a kötet e fejezetének további tanulmányai bizonyítják, hogy — most is ott van, s minden bizonnyal ott marad az elkövetkező században is. A város ugyanis az itt élők számára — függetlenül attól, hogy milyen szinten van véleményformálási, beleszólási, vag}' tevékeny alakítási, változtatási joga — elsősorban a városról szól. * * * Miskolc házakkal, egyéb gazdasági objektumokkal beépített belső területének (utcák, telkek, pincék) első térképrajza 1817-ben készült, s Domby István nevéhez fűződik. A kataszteri térképet telekkönyv is kiegészíti, amelyben fel vannak tüntetve az utcák szerint egymást követő tulajdonosok, telkeik nagyságának megjelölésével. Innen tudjuk, hogy Miskolc 59 utcáján 3 263 tulajdonosnak volt kisebb-nagyobb telke. A térkép és a telekkönyv nem alkalmas arra, hogy megtudjuk a házak számát, azok esetieges jellemzőit, de nem derül ki a város belterületének nagysága sem. Ennek ellenére a várostörténet helyrajzi kutatásának legfontosabb adatbázisa, térképe pedig alkalmas arra, hogy a várostörténet mind korábbi, mind későbbi évszázadaiban viszonyítási alapként szolgáljon. A szabadságharc bukását követően két fontos dokumentum is rendelkezésünkre áll a város korabeli állapotának, „lakottságának" elemzéséhez. 1850-ben készült egy részletes katonai összeírás, s ezzel egyidőben a Pestbudai Kereskedelmi és Iparkamara is 19 fejezetből álló jelentést kért Miskolc város tanácsától. Számunkra fontos az, hogy Miskolc város határa ekkor 9 540 kh. 1 209 négyszögöl kiterjedésű. Ebből a lakott, tehát beépített terület 143 kh. Ha az 1702-ben készült Kötelkönyv, vagy az 1775-ben készült összeírás adatait figyelembe vesszük, kitűnik, hogy az eltelt másfél évszázad alatt számottevően nem változott a lakóterület. 1702-ben 120 kh, 1775-ben 135 kh., míg 1850-ben 143 kh. volt a telkek és a telkeken álló épületek öszszes területe (ebben bennfoglaltatnak az utak és a beépítetlen terek, telkek területei is). 1850-ben a város belterületén 3 235 házban 16 435 lakos élt. 1854-ben elkészült Miskolc város és a Miskolc környéki települések katonaistatisztikai felmérése. Ezeket a leírásokat a városban állomásozó 18. cs. és k.