Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

a fölperesek, mind az alperesek örökre közös megegyezéssel megszüntetnek, és semmisnek tekintenek. 2.-szor: Vásárhelyi Szabó András képén esett sérelméért Szabó Márton, Konya Szabó Mihály, Szilágyi Szabó György 12 magyar forintokat fognak fizetni két részletben, úgy, hogy felét annak, úgy mint 6 forintját pünkösdre, a más rendbéli felét pedig Sarlós vásárra ... 3. -szor: Eresnyiczki Szabó István uramnak és Veres Szabó Istvánnak pedig az perlekedésre kiadott költségekért az újhelyi becsületes szabó céhben lévő több szabómesterek a magok részére járulandó virágvásári és sarlósnapi, Újhelyben ez 1718. esztendőben megesendő két vásárokbéli jövedelmét egészen oda engedték, és így valamennyi haszon lészen azon megnevezett két vásárokban, az becsületes Szabó Céhnek az mind egészen Eresnyiczki és Veres István Uraiméké lés zen kettőiké. 4. -szer: Minthogy mostanában nagy villongás volt azon újhelyi szabó mesterek között, és az becsületes pataki szabó céhben lévő szabó mesterek is jelen vagytanak mindnyájan, azért az újhelyi szabó mesterek megegyeztenek azon, hogy az mostani törvényszék alkalmatosságával mind az ittvaló, s mind a pataki szabó mesterek voxoljanak, ki lészen az újhelyi szabó mesterek között Fő és Kis Céh Mester. Amint hogy mindnyájan voxolván Szabó Márton választatott Főcéhmesternek, Konya Szabó Mihály pedig Kiscéhmesternek. Oly feltétellel, hogy mivel Szabó Márton Úr házánál kocsma vagyon, ottan ne legyen az becsületes céhnek gyűlése, hanem vagy kiscéhmester házánál, vagy más becsületes mesterembe házánál. Ezután pedig következő esztendőben a céhmesterek választása, mint annak előtte is, szabados fog lenni, hogy magok között az újhelyi szabó mesterek választhassanak, és akiket választani fognak, az esküvés formája szerint ezen város Fő Bírája mint Fő Céhmester és Város Nótáriusa előtt menjen véghez. 5. -ször: Ennek utána semminemű szín és ürügy alatt az újhelyi szabó mesterek közül senkinek meg nem engedtetik, hogy egyik a másik ellen való verekedéssel vagy másféle kártétellel fenyegetődzék, annyival is inkább, hogy egyik a másikát verje, eltaszítsa vagy döfölje, melyek közül ha ki legkisebbikét is követné s véghez vinné, valamely szabó mester társa ellen nyilván vagy alattomban fenyegetőznék vagy azt megverné, az oly fenyegetőző, verekedő, taszigáló, döfölő szabó mester a megsértődött fél kérésére idéztessék a város főbírája eleibe. Hogyha valaki olyan rendetlenséget követett el, azonnal 100