Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

magyar forint büntetésen marasztaltassék ... Azon 100 forint büntetésnek pedig 50 forintja a sérelmes félé, más 50 forintnak fele, úgy mint 25 forintok a becsületes újhelyi tanácsé, annak az 50 forintnak más fele, úgy mint 25 forintok ezen alkuvásokat megálló becsületes szabó céhbeli mesterembereké legyen. 6. -szor: Minthogy Betléri Szabó Mihály nem az egész becsületes szabó céh jelenlétében hozatta el az leülő poharának fele részét, fele része pedig még hátra vagyon, azért az céh articulusa szerint tartozni fog az utána következendő szolgáló mesterre is az egész becsületes céh jelenlétében azon hátralévő leülő pohárnak másik fele részét elköszönni, melyet is megadván az becsületes szabó céh leülő mester embernek fogja ismerni. 7. -szer: Ezen felül megírt pontoknak szentül való megállására kötelezték magukat mielőttünk a megírt felek, mindkét részről kezek beadásával 100 forint kötés alatt, mely ha valaki közülük vagy örököseik közül részben vagy egészben áthágna, tehát a megálló fél vagy örököse a meg nem álló félnek vagy örököseinek akár mely javaiból azon 100 forint büntetést elengedhetetlenül jelen megegyezés erejénél fogva megvehesse, sőt a megsértődött félnek sérelmét, költségét és fáradtságát fblbecsültethesse a Fő Bíró Uram erejével, és azon 100 magyar forint azoké legyen, amint az 5. pontban kijelentettük, ha pedig a szemben álló félnek annyit érő java nem találtatna, annak személyéhez újhelyi Fő Bíró Uram hozzá nyúlhasson és mindaddig letartóztathassa, míg a fent megnevezett és ellene szóló büntetést azoknak, akiknek feljebb leírt mód szerint le nem teszik, más módon nem egyenlítik ki. (Zemplén megye Levéltára, Sátoraljaújhely Városkönyv, 1718. 5-8. o.) 45. ÖRÖKÖS JOBBÁGYSÁGRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 1731-BEN Mi, Nemes Zemplén Vármegyében Dobszán lakozó Sándor István, feleségemmel, Ráskai Katával és fiammal, ifj. Sándor Istvánnal együtt jelen levelünkkel elismerjük és adjuk tudtára, akiknek illik ez mi levelünknek rendiben, hogy én, említett Sándor István, esztendős hites kerülője lévén a Tekintetes Földes Uraknak, lévén sokszori engedetlenségem, a többi között valamely rabot adtának kezembe, amely is gondviseletlenségem miatt elszabadult, mely dologért is en-